Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)

I. fejezet - 2. Jogi ismeretek

2.3.6.4. A tulajdonjog

A tulajdonjog a dolog felett biztosított legteljesebb jogi hatalom. Ennek megvalósulása végett mindenki jogilag kötelezett arra, hogy a tulajdonos ezen feljogosítottságát tűrje és tiszteletben tartsa. A tulajdonjog tárgya lehet minden birtokba vehető dolog, de kiterjed a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre, pénzre, értékpapírokra is.

A tulajdonjog feljogosítja a tulajdonost: a) a dolog birtoklására, a birtokvédelemre, b) a dolog használatára és hasznainak szedésére, c) a dolog feletti rendelkezésre. Ennek körében a tulajdonos jogosult a birtoklás, a használat, a hasznok szedése jogának átengedésére, a dolog biztosítékul adására, megterhelésére, a tulajdonjog átruházására, pl. eladásra, elcserélésre, elajándékozására, a felőle való végrendelkezésre, a tulajdonjoggal való felhagyásra (pl. eldobja, felélje, megsemmisítse). Mindezeken felül a tulajdonos minden joggyakorlását akadályozó, korlátozó vagy lehetetlenné tevő jogellenes behatást önhatalommal is elháríthat, a birtokából, rendelkezése alól kivont dolgot pedig visszakövetelheti. A tulajdonjog azonban kötelezettséget is jelent: a tulajdonos viseli a dologgal járó terheket (adókat stb.), és viseli a dologban bekövetkezett olyan károkat, amelyeknek a megtérítésére senkit nem lehet kötelezni.

Tulajdonjogot lehet szerezni különösen: átruházással (amelyre főszabály, hogy általában csak tulajdonostól lehet megszerezni), hatósági határozattal (pl. kisajátítás), árverés útján, elbirtoklással (a dolog tíz éven át szakadatlanul sajátjaként való birtoklásával), találás esetén az erre előírt szabályok megtartásával, a gazdátlan javakon pedig tulajdonjogot lehet szerezni elsajátítással.

Amikor egy dolognak egyszerre több tulajdonosa van (pl. több testvér örökli), akkor közös tulajdonról beszélünk. Ilyenkor a tulajdonjog közöttük hányadok szerint oszlik meg (pl. Vz-ed, 2%o-ad, 300/i2oo-ad), a tulajdonostárs a tulajdonjogát az őt megillető hányad erejéig az egész dologra nézve gyakorolhatja, a hasznok a tulajdoni hányada arányában illetik meg, ilyen arányban terhelik a kötelezettségek is. A tulajdonostársak a dolog birtoklását és használatát egymás között megoszthatják. Bármelyik tulajdonostárs kérheti a közös tulajdon megszüntetését, ennek elsődleges módja a természetbeni megosztás, ha erre nem kerülhet sor, akkor az egyik tulajdonostárs a másik tulajdoni hányadát megfelelő ellenérték fejében magához válthatja, a végső megoldás pedig a közös értékesítés (árverés). Közös tulajdon a társasház is olyképpen, hogy az öröklakások a tulajdonostársak kizárólagos tulajdonában vannak, viszont az épület bizonyos részei (pl. főfalak, lépcsőház, tető) és maga a telek az öröklakás-tulajdonosok közös tulajdona, megfelelő hányadok szerint.

38