Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)

I. fejezet - 2. Jogi ismeretek

bályban, határozatban, szerződésben meg kell jelölni a képviselőt. Az állami vállalatok esetében pl. a képviselő az igazgató, aki e jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a vállalat más dolgozójára ruházhatja át.

Az állam maga is jogképes. Közvetlenül különösen akkor lép polgári jogviszonyba, ha az államot illető vagyontárgynak nincs kezelője, vagy a rendeltetése nincs határozottan megállapítva. Az államot, ha polgári jogviszonyban közvetlenül vesz részt, akkor a pénzügyminiszter képviseli, de ő ezt a jogkörét átruházhatja más államigazgatási szervre (pl. a tanácsok szakigazgatási szervére).

c) A személyhez fűződő jogok.

A polgári jog átfogó jogvédelmi felfogásából következik, hogy nem csupán a vagyoni viszonyok szabályozására szorítkozik, hanem a nem vagyoni jellegű jogok elismerésével és védelmével az emberek (személyek) társadalmi mozgásterének a biztosítását is feladatának tekinti. Személyhez fűződő jogok különösen: a személyi sérthetetlenség jogai (az egyenlő elbánás és megítélés, a lelkiismereti és személyes szabadság, a testi épség, egészség, a becsület, az emberi méltóság, a jóhírnév, a titok védelme, a kegyeleti érzés joga), a magánlakás sérthetetlensége, a sajtó-helyreigazításhoz való jog, a névjog, a képmás és hangfelvétel feletti rendelkezés joga, a gépi adatfeldolgozás helyességéhez és jogszerűségéhez való jog.

Az, akit a személyhez fűződő jogában akár szándékosan, akár gondatlanul megsértettek, követelheti a jogsértés bírósági megállapítását, a jogsértés abbahagyását, az attól való eltiltást, az elégtételadást stb. Felróható (vétkes) jogsértés esetén a sérelmet szenvedő fél a kárának a megtérítését is igényelheti, sőt, ha a kártérítés címén megítélhető összeg nem áll arányban a magatartás súlyosságával, akkor a bíróság a jogsértőre még bírságot is kiszabhat.

A személyhez fűződő jogok értelemszerűen a jogi személyt is megilletik, amennyiben az reá nézve is alkalmazható.

2.3.63. A szellemi alkotások joga

A polgári jog az embert mint alkotót is védelemben kívánja részesíteni, ezért az ember jogi védelmet élvez alkotásain keresztül is. A szellemi alkotások jogának két fő területe: a szerzői jog, illetve az iparjogvédelem. Ez utóbbiról a kézikönyvünk igen részletesen szól, így itt csupán a szerzői jogra térünk ki.

A szerzői jog az irodalmi, tudományos és művészeti (zene, képzőművészeti, film-, fotóművészeti) alkotások, az előadóművészi, valamint a szerzői alkotómunkával rokon más tevékenység, továbbá a szoftver, a számítógépi program védelmével a müvet létrehozó alkotó ember személyi és vagyoni jogait tartalmazza. Szabályait az 1969. évi III. törvény és a végrehajtása tárgyában kiadott rendeletek tartalmazzák.

36