Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)

I. fejezet - 2. Jogi ismeretek

nek (jogalanynak) ismeri el a szerződéssel, illetve a jogszabályokkal vagy hatósági határozatokkal létrehozott, esetleg ily módon elismert állandó és megengedett célra létesült, elkülönített vagyonnal, állandó szervezettel rendelkező szervezeteket, intézményeket.

A jogi személy jogképessége általában kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az embert illethetik meg.

Jogi személyek különösen: a) állami vállalatok, az államnak gazdálkodási feladatai ellátása végett létesített és működtetett olyan gazdasági vállalkozásai, melyek a kezelésükbe tartozó vagyonnal és az alkalmazásukban álló munkaerővel — a jogszabályok keretei között — önállóan gazdálkodnak; b) trösztök, amelyeket több vállalat gazdaságos működésének és fejlesztésének előmozdítására, a gazdálkodásuk összefogására és irányítására lehet létrehozni; c) az egyéb gazdálkodó szervek (pl. pénzintézetek); d) állami költségvetési szervek, ide tartoznak az államhatalom és az államigazgatás szervei, az állami költségvetésben önállóan szereplő állami intézmények és intézetek (bíróságok, tanácsok, végrehajtó bizottságok, szakigazgatási szervek, kórházak, iskolák stb.); e) szövetkezetek, ezek a tagok személyes és vagyoni közreműködésével vállalati tevékenységet folytató, önkormányzat alapján — az alapszabálynak és a belső szabályzatnak megfelelően — működő közösségek (nem jogi személyek az ipari és szolgáltatóipari, illetve a mezőgazdasági szakcsoportok);/) társadalmi szervezetek, mivel az egyesülési jog alapján jogi személyek, magánszemélyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei politikai pártot, szakszervezetet, egyesületet és más társadalmi szervezeteket hozhatnak létre; ezek az önkéntesen létrejövő, önkormányzattal rendelkező, alapszabály alapján működő szervezetek újabban a bírósági nyilvántartásba vétellel válnak jogi személlyé; g) gazdasági társaságok, ugyanis az állam, a jogi személyek, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és természetes személyek (belföldiek és külföldiek egyaránt) az Üzletszerű közös gazdasági tevékenységük folytatására vagy annak elősegítésére jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságokat hozhatnak létre: ilyenek az egyesülés, a közös vállalat, a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság (nincs jogi személyisége a közkereseti társaságnak, a gazdasági munkaközösségnek és a jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösségnek); új alapítványok, melyek magánszemélyek és jogi személyek tartós közérdekű célra, az állami felügyelő szerv által jóváhagyott alapító okirattal létrehozott intézmények; i) egyéb jogi személyek, ide sorolhatók a külön jogszabályok által jogi személyiséggel felruházott más szervezetek (pl. az ügyvédi munkaközösségek), illetve az állami elismeréssel működő intézmények (pl. az egyházak különböző szervezetei).

A jogi személy képviseletére — nevében nyilatkozattételre, jogok, kötelezettségek megszerzésére, szerződéseik aláírására — a szervezeti törvényes képviselő jogosult. Főszabály, hogy a jogi személy létesítéséről, elismeréséről szóló jogsza35