Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
I. fejezet - 2. Jogi ismeretek
Országgyűlés hatáskörébe tartozó tárgykörben. Törvényerejű rendeletéit az Országgyűlés legközelebbi ülésén be kell mutatni. Az Elnöki Tanács tűzi ki az országgyűlési választásokat, hívja össze az Országgyűlés alakuló ülését, törvényeket kezdeményez, országos jelentőségű kérdésekben népszavazást is rendelhet el, nemzetközi szerződéseket köt és erősít meg, megbízza és fogadja a követeket, megválasztja és felmenti a hivatásos bírákat, kinevezi az államtitkárokat, meghatározott fontosabb megbízatású állami alkalmazottakat, a fegyveres erők magasabb rendfokozatú tisztjeit, kitüntetési jogköre van és kegyelmezési jogot gyakorol. Az Elnöki Tanács az Országgyűlésnek felelős, és köteles működéséről beszámolni. Az Elnöki Tanács elnöke az állam első tisztviselője, az alkotmány nem ruházza fel döntési jogosítványokkal, feladatkörét az Elnöki Tanács ügyrendje állapítja meg. Az Elnöki Tanács hozta pl. az ipari minták oltalmáról szóló 1978. évi 28. törvényerejű rendeletet, a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvényt módosító 1983. évi 5. törvényerejű rendeletet. 2.2.2. Az államigazgatás központi szervei A Minisztertanács (Kormány) az államigazgatás legmagasabb szerve, az egész államigazgatási szervezet vezetője, egyben az Országgyűlés végrehajtórendelkező szerveként az állami munka legfontosabb irányítója. Feladata egyebek mellett a törvények és törvényerejű rendeletek végrehajtásának biztosítása, a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt szervek munkájának irányítása és összehangolása, a tudományos és kulturális fejlesztés irányának meghatározása, a szociális és egészségügyi ellátás rendszerének az alakítása, a szükséges anyagi fedezetről való gondoskodás, nemzetközi szerződések kötése, jóváhagyása. Testületi szerv, önálló ügyintézéssel azonban tagjait is felruházhatja. Működéséért az Országgyűlésnek felelős. Tagjai: elnök, elnökhelyettes, államminiszter, a minisztériumokat vezető miniszterek, az Országos Tervhivatal elnöke és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke. Néhány jelentős körben kormánybizottságokat hozhat létre. Feladata ellátása végett rendeleteket bocsáthat ki és határozatokat hozhat, ezeket a Minisztertanács elnöke írja alá. A Minisztertanács számos rendelete közül megemlítendő az újításokról szóló 10/1983. (V. 12.) MT rendelet, valamint a szolgálati találmányért járó díjazásról és a találmányokkal kapcsolatos egyes intézkedésekről szóló 11/1983. (V. 12.) MT rendelet. Az államigazgatás különös hatáskörű központi szervei a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek. A minisztérium vezetője a miniszter, tagja a Minisztertanácsnak és egyben 24
