Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)

I. fejezet - 2. Jogi ismeretek

formájában) a bírói jogalkalmazásra állapítanak meg kötelező jogértelmezést; egyéb bírói értelmezésnek csak az egyedi ügyben lehet kötelező ereje. A jogirodalmi értelmezés csupán véleménynek fogható fel.

2.2. Államszervezetünk

Hazánk államszervezetének jelenlegi alapjait Alkotmányunk (az 1949. évi XX. törvény, illetve az annak módosításáról szóló, de azóta már többször is módosított 1972. évi I. törvény) államjogi rendelkezései szabályozzák.

2.2.1. A legfelsőbb államhatalmi szervek

Legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szervünk, az Országgyűlés gyakorolja a népszuverenitásból eredő összes jogot, biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. Tagjai a képviselők, választásuk általános, egyenlő, közvetlen választójog alapján titkos szavazással történik, ötévi időtartamra. A képviselők a választóik és a köz érdekében végzik tevékenységüket, és működésűkről kötelesek választóiknak beszámolni. Az Országgyűlés alkotja meg az alkotmányt, törvényeket hoz, meghatározza a népgazdasági tervet, megállapítja az állami költségvetést és jóváhagyja annak a végrehajtását, megvitatja és jóváhagyja a kormány programját, nemzetközi szerződéseket erősít meg, dönt a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdéseiről, megválasztja az Elnöki Tanácsot, a Minisztertanácsot, minisztériumokat létesít, megválasztja a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt, továbbá ellenőrzi az alkotmány megtartását, megsemmisíti az állami szerveknek az alkotmányba ütköző vagy a társadalom érdekeit sértő rendelkezését stb.

Az Országgyűlés évenként több, de legalább négy ülésszakot tart, összehívásáról az Országgyűlés elnöke gondoskodik, de a képviselők egyharmadának írásbeli kérésére is össze kell hívni. Ülései általában nyilvánosak.

Tagjaiból az Országgyűlés állandó bizottságokat alakít, szükség esetén bármely kérdés megvizsgálására is bizottságokat küldhet ki.

Az Országgyűlés törvényt alkotott pl. a találmányok szabadalmi oltalmáról (1969. évi II. törvény), a szerzői jogról (1969. évi III. törvény), a védjegyről (1969. évi IX. törvény).

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Országgyűlés által — tagjai sorából — megválasztott központi államhatalmi-képviseleti szerv; rendeltetése kettős: államfői jogokat gyakorol, másfelől pedig az alkotmány és az egyéb jogszabályok által megszabottan helyettesíti az Országgyűlést az ülésszakok közötti időben. Helyettesítő jogkörében sem alkothat azonban jogszabályt az

23