Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
I. fejezet - 2. Jogi ismeretek
A jogszabály logikailag egyfelől valamely esetre a követendő magatartást írja elő vagy megtiltja azt, másfelől pedig arról rendelkezik, hogy az ezzel való szembehelyezkedés milyen jogkövetkezményt von maga után. A helytelenített magatartás nyilvánvalóan hátrányos jogkövetkezménnyel jár (szankció). Mindenjogszabálynak — szükségképpen — van területi, időbeli és személyi hatálya, amely megvonja érvényesülési, alkalmazhatósági körét: hol, mikor, kire nézve kötelező. A jogszabályok társadalmi viszonyokra vonatkoznak, emberi magatartást kívánnak befolyásolni, az emberek egymással való kapcsolatát szabályozzák. Ez igaz még akkor is, ha egyébként szervek, szervezetek stb. számára tartalmaznak előírást. Ez a szabályozás avatja a társadalmi viszonyt speciális jogi kapcsolattá: jogviszonnyá. A jogviszony alanyai a jogszabály rendelkezése folytán konkrét jogi kapcsolatba kerülnek egymással, és ezáltal valamire jogosultságot szereznek vagy kötelezettségük támad. A jogviszony tartalmát azok a jogosultságok és kötelezettségek jelentik, amelyek a jogviszony alanyait megilletik, illetve terhelik. A jogviszony nem statikus állapot, ami azt jelenti, hogy az egyik oldalon nem csak jogokat, a másik oldalon pedig csak kötelezettségeket találunk, hanem jogi lényegéből következően mindkét pólusán jelentkezhetnek feljogosítottságok és kötelezettségek is, és ezek attól függően kerülhetnek előtérbe, nyerik el elsődlegességüket, ahogy ezt a jogviszony alanyainak a cselekvése életre hivja. A jogosítottság (jogosultság) mint alanyi jog azt jelenti, a jogszabály a jogviszony egyik alanyát arra jogosítja fel, hogy a vele jogviszonyban álló másik személytől a jogszabályban előírt magatartást megkövetelheti, elfogadhatja, annak nem teljesítése esetén pedig a magatartást kikényszeríttetheti, vagy valamilyen más jogkövetkezményt érvényesíthet az ellenszegülő kötelezettel szemben. A jogviszony tárgya az a magatartás, amelyre a jogviszony tartalmát kitevő alanyi jogosultságok és kötelezettségek vonatkoznak. A jogrendszer alapvető követelménye, hogy a jogi előírásai (jogszabályai) érvényesüljenek. A jog érvényre juttatásának legfőbb és államilag szervezett módja a hivatalos jogalkalmazás. Ennek elsődleges letéteményese az igazságszolgáltatás (bírói jogalkalmazás), de jogalkalmazó szervek az államigazgatási szervek (közigazgatási jogalkalmazás), egyéb szervezetek és intézmények is. A jogalkalmazás során gyakran felmerül a jogszabály értelmezésének módja, hiszen az életviszonyok sokszínűek, sokrétűek, bonyolultak, azokra a jogszabályok olykor nem pontosan „illenek”. Az önkényességet a jogrend nem tűrheti, ezért szigorú előírás, hogy ki és milyen körben adhat jogértelmezést. A jogalkotói értelmezés során valamely jogszabály egy másik jogszabályt értelmez, részletezi tartalmát stb. ez köti a jogalkalmazót és az önkéntes jogkövetőt egyaránt. A Legfelsőbb Bíróság általános érvényű magyarázatai (irányelv, elvi döntés 22
