Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
I. fejezet - 2. Jogi ismeretek
sa, egyben a társadalom fennmaradása érdekében rendezettséget teremt, illetve rendet tart, alakítja a közösségek és az egyedek magatartását. A jog bázisa a társadalom gazdasági szerkezete, jellegét és fejlődését alapvetően a mindenkori társadalmi viszonyok határozzák meg. Azonban érvényesül a jognak egy a gazdaságra visszaható szerepe is, mivel szabályozza azt, és jogi kereteit is megteremti. Az állam és a jog összefonódó intézmények. Az állam létét a jog segítségével legitimálja, mint szervezet jogszabályok által jön létre, működése jogi formákban funkcionál, szervei jogszabályok segítségével látják el feladatukat, a jogot viszont az állam a maga szervei útján alkotja és juttatja érvényre. 2.1.3. A jogalkotás és a jogalkalmazás A magatartás kikényszeríthető rendezése szabályokat, ez pedig szabályozást: jogalkotást feltételez. Kezdetleges formája a jogképződés, amikor is az előírás (jogszabály) szokás által vagy annak segítségével — hosszabb-rövidebb ideig tartó folyamat eredményeképpen — alakul ki, és egyben ez teszi elfogadottá és megtagadhatatlanná. A jogalkotás fejlettebb módja a tudatos, célzott jogszabályalkotás, ehhez viszont már erre a célra feljogosított szervekre, szervezetekre van szükség. Hazánkban a jogalkotásról az 1987. évi XI. törvény rendelkezik. Az Országgyűlés mint legfőbb államhatalmi szerv joga a törvényalkotás; a Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet, a Minisztertanács rendeletet, a Minisztertanács elnöke, elnökhelyettese és tagjai miniszteri rendeletet adhatnak ki, az országos hatáskörű szerv vezetésével megbízott államtitkár rendelkezést hozhat, a tanácsok tanácsrendeletet alkothatnak. Alapvető szabály, hogy az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintűvel. A legfőbb törvényünk az Alkotmány. Csak törvénnyel lehet szabályozni a társadalmi rendre, a társadalom meghatározó jelentőségű intézményeire, az állam szervezetére, az állami szervek hatáskörére vonatkozó alapvető rendelkezéseket, továbbá a gazdasági rendre vonatkozó alapvető szabályokat; az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit, ezek feltételeit és korlátáit, valamint érvényre juttatásuk eljárási szabályait. E körben a jogalkotás kizárólag az Országgyűlést illeti meg. Az állami irányítás jogi eszköze még a határozat, az utasítás, az állami szabvány, az ármegállapítás, a statisztikai közlemény és a jogi iránymutatás. A jogszabály a jogrendszer egyedi része. Valamely magatartást —jogi eszközökkel — jogi felelősség megállapításával, jogkövetkezmény kilátásba helyezésével ír elő vagy tilt meg. Ebben az értelemben jogszabály egy-egy törvény, törvényerejű rendelet stb. Ugyanakkor jogszabály elnevezést használunk akkor is, ha valamely konkrét jogi előírásról szólunk. 21
