Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
I. fejezet - 2. Jogi ismeretek
kai tényezők, az osztályharc, a társadalom kulturális, jogi, erkölcsi adottságai és az állam ún. „önfejlődése” is. Az állam a társadalom szerkezetén belül elkülönült szervezetként is jelentkezik. Az állami szervek belső tagozódása a társadalmi fejlettség függvénye. Hatalmi szervezetének kiépülése feltehetően a fenntartó, védő fegyveres szervek megjelenésével vette kezdetét, de az állami irányítás szükségessé tette az adminisztratív-végrehajtó apparátus mielőbbi kiépítését, majd szükségképpen megszerveződtek az állami jogszolgáltató szervek is. A hatalmi szervek további tagozódását idézte elő a központi és helyi szervek szétválása, az önkormányzatok szerveződése. 2.1.2. A jog Az ember magatartásának biológiai mechanizmusa is van, mint minden más élőlénynek, vannak öröklött magatartási sémái, tehát viselkedését működtetik ugyan biológiai tényezők, mégis különleges tulajdonságainál fogva egyedülállót hozott létre: az önmagára is meghatározó módon befolyást gyakorló, életét, mozgásterét, magatartását irányító és szabályozó emberi társadalmat. A társadalom ugyanis, mint speciális környezet, az embert születésétől fogva befolyásolja, neveli, irányítja, vezényli az általa létrehozott együttélési szabályokkal. Feltehetően már az őstársadalmi állapotok között is szigorú együttélési szabályok érvényesültek, de ezek megtartását, kikényszerítését még maga a közösség látta el, és a szabályok — akár egyszerű, akár bonyolultabb áttételek útján — a közösség akarataként jelentkeztek, betartásukat önvédelemként fogták fel. Az osztálytagozódás, a kizsákmányolás, a társadalmi differenciálódás megjelenésével a felülről jövő, elkülönült hatalmi pozíciókban kialakított együttélési szabályok már nem feltétlenül a közösségi érdeket szolgálták, ezért kikényszerítésük, megtartásuk az erre a célra létrehozott, elkülönült állami szervezetté alakult testületek feladata lett. így alakulhatott ki a jog, amely az államhoz hasonlóan a társadalmi fejlődés eredménye, terméke. A társadalomban egyébként sokféle magatartási szabály érvényesül (erkölcs, hagyomány, szokás, illem stb.); a jog különbözősége abban van, hogy léte az állam létéből következik, megtartása, kikényszerítése is állami apparátust feltételez. A jog mint magatartási szabály az emberek viselkedésére, egymással szembeni, ismétlődő magatartási fajtáikra egyazon érvénnyel vonatkozó állami előírás, amelynek megsértése, nemkövetése a kikényszerítése végett kilátásba helyezett következményekkel, általában valamilyen hátránnyal jár. A jog egyben a társadalom meghatározott célú intézménye is, szerepét azáltal tölti be, hogy rendezi az emberi cselekvéseket a különböző (politikai, gazdasági, ideológiai) társadalmi viszonyokban. Funkciója az uralkodó hatalom fenntartá20
