Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
I. fejezet - 2. Jogi ismeretek
2. Jogi ismeretek 2.1. Alapfogalmak 2.1.1. Az állam Az állam a politikai uralom legfőbb letéteményese, a közhatalom gyakorlásának sajátos formája. Meghatározott terület és népesség feletti hatalmi függetlensége, valamint korlátlansága birtokában végzi a társadalom irányítását, szervezését, és tölti be sajátos funkcióit. Szuverén, ami azt jelenti, hogy sem a nemzetközi életben, sem a területén élők feletti hatalom gyakorlásában nincs alárendelve külső vagy belső korlátozó hatalomnak, csak az általa létrehozott, illetőleg általa elismert előírások (jogi normák) kötik. Ez következik minden más hatalmi tényezővel szembeni önállóságából és független voltából. A belső szuverenitásból adódóan az állam — hatalmi céljaival és ideológiájával összhangban — önállóan alakítja ki államformáját, államrendszerét (az allamhatalom gyakorlásának formáját), jogrendjét, belpolitikáját, a közügyek intézésének szervezetét és annak tartalmát, úgyis, mint a hatalmi-politikai küzdelmek sajátos eszközét. Külső szuverenitásából következően pedig az állam — erejétől és hatalmától függő mértékben — önálló tényezőként alakítja külkapcsolatait, más államokhoz való viszonyában nincs alávetettsége, az esetleges önkorlátozása a nemzetközi együttműködést szolgálja. Az állam rendeltetése: a társadalom vezetése és irányítása, a közös ügyek vitele, a belső rend védelme a társadalom mindenkori célkitűzése szerint. A társadalom célkitűzései viszont szoros összefüggésben vannak a hatalmon lévő osztály érdekeivel, politikai-ideológiai irányvonalával, koncepciójával. Az állam érdekvédő funkcióján túl — a társadalom egészének védelme, fennmaradása érdekében — organizatórikus funkciót is ellát: a politikai vezetés, irányítás, ellenőrzés mellett gondoskodik a közrend és közbiztonság megőrzéséről, gazdasági-szervező tevékenységet végez, és az igazgatási-végrehajtási apparátusa útján szociális, kulturális szervező stb. feladatokat lát el. Az állam történelmi kategória, megjelenése a társadalom fejlődésének szükségszerű következménye. Az őstársadalom közösségi-hatalmi szervezete egyszerű önkormányzatként funkcionált, hagyományok, szokások mozgatták. A társadalom gazdasági viszonyainak változása, az osztálytagozódás következtében a közösség érdekeinek védelmére létesült kezdetleges szervezetek alakultak át államszervezetté. Az állam történeti kategóriakénti felfogásából következik, hogy nemcsak a kialakulása kapcsolódik a társadalmi fejlődés bizonyos szakaszához, hanem a továbbfejlődése is társadalmi tényezők függvénye. Fejlődésére, változására a gazdasági viszonyok meghatározóan hatnak, de szerepet játszanak benne politi19
