Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)

II. fejezet - 1. Az iparjogvédelmi jogviszonyok rendszere

és következményei” iránt is fenntartják a keresetindítás jogát. Szabadalombitorlás miatt ugyanis egyéb, önállóan érvényesíthető jogi igényeket is lehet támasztani. Azt a felperesek sem a keresetlevelükben, sem a tárgyaláson nem adták elő, hogy a pénzkövetelésben kifejezett „díjigényük” — ha azt nem szabadalombitorlás miatt támasztanák — milyen szerződéses vagy jogszabályból eredő kötelezettségen alapulna.

Utaltak a Szt. végrehajtásáról szóló (módosított) 4/1969. (XII. 28.) OMFB—IM rendelet (Vr.) 6/A. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra. Eszerint a szabadalmi oltalomból eredő díjigényt nem érinti, ha a termékben vagy eljárásban egy vagy több igényponti jellemzőt egyenértékű jellemzővel, vagy a szabadalmas, illetőleg a feltaláló által a hasznosító rendelkezésére bocsátott javított jellemzővel helyettesítették. E jogszabályban írt feltétel megvalósulása azonban csupán azzal a jogkövetkezménnyel jár, hogy a szabadalmi oltalomból eredő díjigényt [Szt. 9. § (5) bekezdés, 17. § (1) bekezdés és 23. § (3) bekezdés] nem érinti; vagyis — a helyettesítés esetében — egy adott, létező díjigény kielégítése nem tagadható meg azon az alapon, hogy az érintett szabadalomnak nem az összes (fő)igényponti jellemzője valósult meg [Vr. 6/A. § (1) bek.].

A Vr. 6/A. §-ának (2) bekezdésében írt egyenértékű, illetőleg javított jellemzővel való helyettesítés tehát önálló díjigényt nem alapoz meg.

A felperes keresetének helyes tartalmi értelmezése mellett az első fokú bíróságnak fel kellett volna ismernie, hogy a felperesek érvényesített igénye a szabadalombitorlás egyik jogkövetkezményére irányul, és ennek elbírálása „különlegesjogszabályi rendelkezés folytán” a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozik [Szt. 66. § (1) bek.].

1.7. Bírósági eljárás és gyakorlat védjegy- és ipariminta-ügyekben

Jogrendszerünkben mind a védjegyjog, mind az ipari mintákra vonatkozó jogi szabályozás a polgári jog körébe tartozik. A polgári jog számos ágazata közül a szellemi alkotások joga és ezen belül az iparjogvédelmi jogszabályok köre az a szükebb kör, ahova az általunk tárgyalt két jogág közvetlenül sorolandó.

Mind a védjegy, mind az ipari minta fogalmával külön tanulmány foglalkozik. E fejezet feladata kizárólag a bíróságok előtti ügyek vizsgálata. A bíróság elé kerülő ügyek két nagy csoportját különböztethetjük meg: valamely, az Országos Találmányi Hivatal által hozott határozat ellen benyújtott megváltoztatási kérelem eredményeként a bírósághoz kerülő, valamint amelyek a bíróság előtt kezdődnek valamely tárgybani kérelem (kereset) alapján. Az előbbiek az ún. státusügyek, melyek kizárólag peren kívüli eljárás keretében kerülnek eldön-170