Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
II. fejezet - 1. Az iparjogvédelmi jogviszonyok rendszere
tésre; az utóbbiak mindazok a peres és egyéb peren kívüli ügyek, melyek eldöntése kizárólag bírósági hatáskörbe tartozik (pl. egyezségi kísérlet, egyezségkötés, licenciaszerződéssel kapcsolatos perek, bitorlási perek). 1.7.1 Védjegyügyek Védjegytörvényünk X. és XI. fejezete foglalkozik azokkal a bírósági eljárási szabályokkal, amelyek a védjegyügyek kapcsán felmerülnek. Ezen belül a 37. §-tól a 45. §-ig sorolja fel a törvény a peren kívüli eljárás szabályait és a 46. § foglalkozik a peres ügyek szabályaival. Értelemszerűen azok a kérdések, amelyek nincsenek ezen speciális szabályok alá vonva, a polgári perrendtartás általános szabályai szerint kerülnek elbírálásra. 1.7.1.1. Státusügyek Megváltoztatási kérelmet az Országos Találmányi Hivatal alábbi ügyekben hozott határozatai ellen van mód benyújtani: a) a védjegy lajstromozása és a lajstromba való egyéb bejegyzés, b) a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása, c) a védjegy törlésének elrendelése, d) a nemleges megállapítás kérdésében hozott határozat ellen. A határozat megváltoztatását az alábbiak kérhetik: a) aki az eljárásban félként részt vett, b) akinek a határozat megváltoztatásához jogi érdeke fűződik, c) az ügyész. Nem igényel kommentárt az eljárásban részt vevő fél jogosultsága. A b) alatti jogosultak köre széles. Néhány példa annak megvilágítására, hogy kik tartozhatnak ide: más védjegyek jogosultjai, kiknek érdekeit sértheti a tárgybani megjelölés védjegyként való lajstromozása, mert álláspontjuk szerint az már oltalom alatt levő védjegyük jogaiba ütközik; licenciaszerződés alapján védjegyhasználatra jogosultak, kiknek érdekeit a védjegyoltalom megszűnését megállapító határozat, vagy a védjegy törlését elrendelő határozat sérti stb. A c) alatti magyarázataként elég hivatkoznunk arra, hogy az ügyész a törvényesség őre, következésképpen jogköréhez tartozik, hogy bármely ügyben hozott bármilyen határozattal szemben felléphessen, ha úgy találja, hogy az sérti a törvényességet. Ez a jog egyfajta biztonsági szelep is a társadalom javára, mert olyan esetekben is lehetővé teszi a jogellenes határozatok elleni fellépést, amikor a sértett fél anyagi vagy egyéb szempontokból származó megfontolás alapján nem kíván a sérelmes határozat ellen fellépni. Az ügyész szerepe tehát nemcsak 171
