Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
II. fejezet - 1. Az iparjogvédelmi jogviszonyok rendszere
alapján — az alperes állítja elő és hozza forgalomba a találmány szerinti terméket. A szabadalmast a termék gyártásával elkövetett szabadalombitorlás megszüntetésére irányuló intézkedésre felhívta, de az nem vezetett eredményre. A felperes szabadalombitorlás miatt indított pert az alperes ellen. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az első fokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint nem volt vitás, hogy az alperes a találmányt hasznosította. A szabadalmasnak az Egyesüléssel kötött szerződése azonban a jövőre nézve megszűnt. Ettől kezdve a szabadalmas jogosult volt a találmány hasznosítására, és harmadik személyeknek, így az alperesnek is engedélyt adni. A felperes fellebbezése helytálló. Helyesen állapította meg az első fokú bíróság, hogy a felperesnek az Egyesüléssel kötött „hasznosítási szerződés” e tartalmát kitevő jogok és kötelezettségek a szabadalmasra is kihatnak. Tévedett azonban annak megállapításánál, hogy ezek a jogok az Egyesülés és a szabadalmas által kötött szerződés megszűnésével a szabadalmasra nézve is megszűnnek, ehhez képest a szabadalmas szabadul a jövőre nézve a hasznosítási engedéllyel kapcsolatos kötelezettségek alól. A felperes a szabadalmasra hatályosan a termékre kizárólagos hasznosítási jogot szerzett. E kikötés helyes értelme szerint a hasznosításból magát a szabadalmast is kizárja, következésképpen e jog fennállása alatt a szabadalmasnak sincs joga arra, hogy meghatározott oltalmi körön belül a találmányt hasznosítsa, vagy arra másnak engedélyt adjon. 1.6.12. Szabadalom hasznosításáért járó ellenérték megállapítása kérdéses hasznosítási jogcím esetén 20 687/87. A találmányra a felperesek szereztek szabadalmat. Megelőzően azonban a találmány tárgyában újítási javaslatot nyújtottak be az alperes vállalathoz. Az alperes a terméket gyártotta, állítása szerint veszteséges eredménnyel. A felperesek keresete a szabadalommal oltalmazott találmánynak az alperesnél való hasznosítása után elért árbevétel arányában licencdíjra irányult. Az első fokú bíróság a „hasznos eredmény” felderítése után marasztaló ítéletet hozott. Az ítélet indokolása szerint a felek között szerződés ugyan nem jött létre; az alperes a felperesek szabadalmát jogosan hasznosította, és erre tekintettel a szabadalmasokat díj illeti meg. A fellebbezéssel megtámadott ítélet érdemi felülbírálásra nem alkalmas. Nincs a perben adat arra, hogy az újítási jogviszonynak mi volt a tartalma, az miként alakult, a ténylegesen megvalósított megoldás után az újítóknak járó anyagi elismerést kielégítették-e. Az sem ismert, hogy az alperes az immár szabadalommal oltalmazott megoldás hasznosításának jogához miként jutott 168
