Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
II. fejezet - 1. Az iparjogvédelmi jogviszonyok rendszere
A bírósági szabadalmi ügyekben a sérelmesnek tartott határozatot hozó hatóság nem vesz részt; maga az eljárás az államigazgatási határozat megtámadása iránti pert pótolja. Perpótló jellegén túl olyan vonásokat is tartalmaz, hogy emiatt perrokon eljárásnak nevezhető. Ha az egyes nemperes eljárási szabályok másként nem rendelkeznek, vagy az eljárás jellegéből más nem következik, a polgári perrendtartás szabályait kell megfelelően alkalmazni. [105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 13. § (3) bekezdése]. A bírósági szabadalmi ügyekben a Pp. általános szabályaitól való eltéréseket a Szt. X. fejezete (Szt. 57—64. §-ai, Bvr. 1—11, §-ai) tartalmazza, azokon az eltéréseken túl, amelyek a nemperes eljárás jellegzetességeiből következnek. Az iparjogvédelmi nemperes eljárások (köztük a szabadalmi ügyek) az ún. különleges polgári eljárások közé tartoznak. Ebből következik, hogy ezeknél a más különleges eljárásoknak a Pp. általános szabályaitól eltérő rendelkezései nem vehető figyelembe. Nem érvényesülnek például a gazdasági perek külön szabályai (Pp. XXV. fejezet), akkor sem, ha gazdálkodó szervezetek egymás közötti jogvitájáról van szó. A nemperes eljárásokban a bíróság rendszerint tárgyaláson kívül határoz. A szabadalmi ügyekben viszont, általános szabály szerint, tárgyalást tart, mert a döntés alapjául szolgáló tényállás felderítésére, a bizonyítás felvételére, az érvényesített jogok meghatározására leginkább az eljárási garanciákkal körülbástyázott tárgyalási szakban van kedvező lehetőség. Ha pedig az eljárásban ellenérdekű fél is szerepel, a konktradiktórius (szóváltó) jelleg is a tárgyaláson bontakozhat ki a maga teljességében. Tárgyaláson kívüli döntés akkor hozható, ha az ügy az iratok alapján elbírálható. esetleg az iratok kiegészítése, az érdekeltek írásbeli nyilatkozatainak beszerzése és kölcsönös megismertetése után. Az ügyfelet — kérelmére — meg kell hallgatni. Biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy azok a felek, akiknek az írásbeli nyilatkozat megtétele nehézséget okoz, vagy a jogaik helyes érvényesítése végett tájékoztatásra van szükségük, közvetlenül az eljáró bírósághoz fordulhassanak [Szt. 60. § (2. bekezdés]. A fél meghallgatása, illetőleg a bizonyítékok megvizsgálása végett nem szükségszerűen kell tárgyalást kitűzni. A döntés azonban csak olyan adatokon, bizonyítékokon alapulhat, amelyeket az eljárás valamennyi résztvevője megismerhetett, nyilatkozhatott rá. A bírósági eljárásban felmerült újabb előadásokat, bizonyitékokat a tárgyaláson kívüli elbírálás esetén is megfelelően fel kell tárni. A tárgyaláson való elbírálásra egyébként — a bíróság belátása szerint — az eljárás folyamán bármikor át lehet térni, ez után azonban tárgyaláson kívüli elbírálásra már — az első fokú eljárásban — nincs mód [Bvr. 5. § (2) bekezdés], A Pp. általános szabályai szerint a nyilvánosság kizárására csak meghatározott feltételek mellett kerülhet sor (állam-, szolgálati, üzemi titok, erkölcsi ok), és hivatalból is elrendelhető. Szabadalmi ügyekben a félnek egyéb okokra 152
