Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)

II. fejezet - 1. Az iparjogvédelmi jogviszonyok rendszere

Összeférhetetlenség miatt a magasabb vezető állású dolgozók díjazásának megállapításához — bármely gazdálkodó szervezetnél egységesen — a munkáltatói jogokat gyakorló szerv hozzájárulását írja elő a rendelet.

Garanciális jelentőségű, hogy az újítással összefüggő viták eldöntése bírósági útra tartozik. A permegelőzés érdekében a felek szakértői véleményt kérhetnek az Országos Találmányi Hivatal Újítási és Találmányi Szakértői Testületétől olyan újítási díjazási ügyben, amelyben bírósági eljárás még nem indult.

Nagy jelentőségű újítás vagy rendszeres újítói tevékenység elismeréseként a miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) és az Országos Találmányi Hivatal elnöke együttesen a „Kiváló Újító * kitüntetés arany, ezüst vagy bronz fokozatát adományozhatja.

Az újítási tevékenység fejlesztésében kiemelkedő eredményt elért személyeknek a miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) díjat adományozhat.

1.4.5. Szolgálati találmányok

A szolgálati találmányok kérdését a szocialista országokon kívül is számos fejlett országban törvényekben szabályozzák (NSZK, Svédország, Franciaország, Anglia, Finnország, Dánia, Görögország, Izrael), de általában mindenütt lehetséges — egyes kivételekkel — a jogszabályoktól való eltérés egyéni vagy kollektív szerződésben.

Az USA-ban a szolgálati találmányok ügye szerződési és bírósági esetjogi vonatkozású.

A szolgálati találmányok kapcsán négy esetkör merül fel, ahol a munkáltatói és a feltalálói érdekek ütközhetnek:

a) a munkavállalók találmányainak jogi minősítése,

b) a rendelkezési jog a munkavállalók találmányai felett,

c) a munkavállaló feltalálók díjigénye,

d) a munkavállaló feltalálói jogok védelme.

A munkavállalói találmányok jogi minősítése tekintetében három megkülönböztetés alakult ki nemzetközileg:

— szolgálati vagy alkalmazotti találmányokról beszélnek, amikor a találmány a munkaviszonyból eredő (kifejezett vagy hallgatólagos, generális vagy specifikus) kötelesség („inventive duty”) teljesítésével okozati kapcsolatban, annak outputjaként jött létre. E körbe sorolják a menedzserek irányító tevékenységének eredményét is. A szolgálati jelleggel kapcsolatos bizonyítási teher a munkáltatót terheli;

— szabad vagy személyi találmányról beszélnek, amikor a találmány a munkaviszonytól függetlenül jött létre;

a két említett kategória mellett egyes országokban megkülönböztetnek vegyes vagy függő találmányokat, amikor a találmány a munkáltató tevékenyül