Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
II. fejezet - 1. Az iparjogvédelmi jogviszonyok rendszere
és abból csak egy részjogot (teljes vagy korlátozott hasznosítási jogot) enged át. Egy másik igen fontos különbség az, hogy míg az átruházás rendszerint egyetlen forgalmi aktus, a licenciaszerződés általában huzamosabb együttműködési viszonyt jelent a felek között a találmány megvalósítására, gyakorlati hasznosítására. A licenciaszerződés számításba jöhet, mint a szabadalmi tisztaság hiányát feloldó eszköz is, ha az ütköző szabadalom nem semmisíthető meg, illetve új fejlesztési eredmény révén nem kerülhető meg. A hasznosítási engedély mint szolgáltatás azonban nem csupán licenciaszerződés, hanem más típusú szerződés (pl. kutatási-fejlesztési szerződés, tervezési szerződés, társasági szerződés) tárgya is lehet. A szabadalmi licenciaszerződés (más néven hasznosítási szerződés) alapvető szabályait a Szt. 17—20. §-ai határozzák meg. Hasznosítási szerződés (szabadalmi licenciaszerződés) alapján a szabadalmas engedélyt ad a találmány hasznosítására, a hasznosító pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. Ezek a felek fő kötelezettségei. Érvényes az olyan hasznosítási szerződés is, amelyet a szabadalmi bejelentés megtétele után, de még a szabadalom megadása előtt kötnek, azonban hatálya csak abban az esetben áll be, ha a bejelentő a találmányra később szabadalmat kap. A szabadalmi licenciaszerződés érvényességének általában nem feltétele az írásba foglalás, ennek megfelelően a szerződés elvileg szóban vagy ráutaló magatartással is létrejöhet. A hasznosítási szerződés létrejöttének megállapításához azonban szükséges, hogy a ráutaló magatartás határozottan kifejezze a felek akaratát és minden lényeges kérdésben való megállapodását. A bizonyíthatóság és a vállalatokra kötelező bizonylati fegyelem betartása érdekében azonban a szabadalmi licenciaszerződéseket a gyakorlatban szinte mindig írásba foglalják. Ha a licenciaszerződésben külföldi fél is szerepel, az érvényességhez írásba foglalás és külkereskedelmi jóváhagyás szükséges. írásos alakra akkor is szükség van, ha a hasznosítási engedélyt be kívánják jegyeztetni a szabadalmi lajstromba. Jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben ugyanis a hasznosítási szerződésre csak akkor lehet hivatkozni, ha azt a szabadalmi lajstromba bejegyezték (relatíve konstitutív hatály). A lajstrombejegyzéssel igazolt hasznosító annyiban is előnyösebb pozíciót élvez, hogy ha szabadalombitorlás esetén a szabadalmas a hasznosító felhívására sem lép fel a bitorlóval szemben, a lajstromba bejegyzett hasznosító ezt saját nevében megteheti. A bejegyzéshez be kell nyújtani az írásba foglalt szerződést vagy a jogutódlást igazoló egyéb iratot, és a kérelmen jogutódlás esetén 1500 Ft-ot, a szolgálati találmány feltalálójának jogszerzése esetén 500 Ft-ot kell leróni. A licenciaszerződés tartalma tekintetében a Szt. előírásainak legtöbbje disz-124
