Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
II. fejezet - 1. Az iparjogvédelmi jogviszonyok rendszere
pozitív, szerződéspótló jellegű, vagyis csak akkor érvényesül, ha a felek másként nem rendelkeznek. A licenciaadó rendszerint a szabadalmas, de nem kizárt az sem, hogy a licenciavevö (hasznosító) adjon további hasznosítási engedélyt (allicenciát). Erre azonban csak akkor van lehetőség, ha a licenciaadó ezt kifejezetten megengedte. A licenciaadó mellőzhetetlen fő kötelessége a hasznosítási engedély adása. Ezen felül köteles a licenciavevőt a szabadalomra vonatkozó esetleges jogokról és fontos körülményekről is tájékoztatni (pl. arról, hogy a szabadalmi joggal kapcsolatban per van folyamatban, vagy valakinek haszonélvezeti joga van). A találmány megvalósításával kapcsolatos műszaki tapasztalatokat (knowhow-t) azonban a szabadalmas csak kifejezett kikötés esetén köteles átadni. A licenciaadó a hasznosításra engedélyezett találmányért (pl. annak kivitelezhetőségéért) kellékszavatossággal, a szabadalmi jogért pedig jogszavatossággal tartozik. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a licenciaadó vétkességére tekintet nélkül a hasznosítási szerződés egész időtartama alatt felel azért, hogy harmadik személynek nincs a szabadalomra vonatkozó olyan joga (pl. előhasználati vagy haszonélvezeti joga, vagy más használati engedélye), amely a hasznosítást megakadályozza vagy korlátozza. A szabadalmas kártérítési felelősséggel tartozik, ha a kizárólagos hasznosítást engedélyező szerződés ellenére ugyanarra a szabadalomra harmadik személlyel is hasznosítási szerződést kötött. Egyszerű licencia esetén a szabadalmas megőrzi hasznosítási jogát, továbbá azt a jogát, hogy másoknak is adjon licenciát. Egyedüli engedély („sole licenc”) esetén a szabadalmas megőrzi hasznosítási jogát, de másnak már nem adhat további licenciát. Kizárólagos licencia („exclusive licenc”) esetén viszont sem a hasznosítási jogot nem gyakorolhatja, sem licenciát nem adhat, a szerződés időtartamára csak szabadalmasi minőségét őrzi meg. A hasznosítási engedélyt lehet időbeli, területi vagy egyéb (pl. igénypontok, hasznosítási módok, műszaki területek, konkrét megvalósítások szerinti) korlátozással adni, ennek megfelelően az lehet teljes vagy részleges. Ha a felek másként nem állapodnak meg, az engedély minden időbeli és területi korlát nélkül minden igénypontra, a hasznosítás minden módjára és mértékére kiterjed. Más szempontból lehet az engedély egyszerű, egyedüli vagy kizárólagos. A hasznosítási szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos hasznosítási jogot. Ha a felek másként nem állapodnak meg, a szabadalmas köteles a szabadalom fenntartásáról, pl. az illetékek megfizetéséről gondoskodni. Ha a szabadalom a fenntartási illeték megfizetésének elmulasztása miatt megszűnik, ez a szabadalmas teljesítésének jövőbeni lehetetlenülését idézi elő, ezért a szerződés is megszűnik. Ha a szabadalmas felelős az illeték fizetésének elmaradásáért, a licenciavevő kártérítést követelhet. 125
