Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
II. fejezet - 1. Az iparjogvédelmi jogviszonyok rendszere
ja követelheti a szabadalmi bejelentésnek vagy a szabadalomnak a bíróság ítéletével való átruházását egészben vagy részben. A találmánybitorlást a büntetőjog is megtorolja. E szabályok megfelelően irányadók az ipari mintákra is. A találmány- és mintabitorlástól megkülönböztetendők a szerzőségi perek, amelyek egy alkotóközösségi jogvita eldöntését szolgálják. 1.3.3. Felhasználási jogviszonyok szerződés alapján; átruházás, licencia, know-how szerződés A felhasználási jogviszonyok körében a tipikus a jogszerű felhasználás, amely alapulhat szerződésen, jogszabályon vagy állami kényszerintézkedésen. A szerződés révén végbemehet a vagyoni jogok átruházása vagy a hasznosítás, felhasználás engedélyezése (licencia), illetve a know-how rendelkezésre bocsátása. A személyhez fűződő jogok (a szerzőség joga, névjog stb.) a feltalálótól elidegeníthetetlenek, a vagyoni jogok viszont jogutódás tárgyai lehetnek. Átruházásnak a magánszemélyek vagy jogi személyek közötti szerződésen alapuló jogutódlás (pl. adásvétel, ajándékozás) tekintendő, de jogutódlás történhet más jogcímen is (pl. öröklés, vállalatok fúziója, átalakulása, a szolgálati találmány feltalálójának jogszerzése a munkáltató hozzájárulása folytán). A vagyoni jellegű jogok átruházása a feltaláló vagy más jogosult részéről a polgári jog megfelelő szabályai szerint kötött adásvételi, ajándékozási szerződés vagy más jogügylet alapján mehet végbe (pl. kutatási-fejlesztési szerződés, állami megbízás, K + F, illetve KK szerződés, pályázat, társasági szerződés alapján, „szellemi apport” formájában, mezőgazdasági termelési rendszer keretében). A szabadalmi igény, illetve a szabadalmi jog átruházása történhet egészben vagy eszmei hányadrészek szerint (pl. 50%-ban, Vz részben), igénypontok szerinti felosztásra azonban nincs lehetőség. Az viszont lehetséges, hogy a szabadalmi igény jogosultja a különböző országokban fennálló szabadalmi igényét, illetve szabadalmi jogát különböző személyekre ruházza át. Az átruházás előbiztosítására szolgál esetenként az opciós szerződés, amelyben kikötik, hogy az eladó meghatározott ideig nem ruházza át másra a jogot, illetve hogy a jogosultnak (konkuráló ajánlatok nélkül is) vételi joga van. A találmánnyal és a szabadalommal kapcsolatos vagyoni jogok átruházására vonatkozó szerződések általában írásba foglalás nélkül is érvényesek. A nyilvántartás és a bizonyítás céljából, valamint a vállalatokra kötelező bizonylati fegyelem betartása érdekében azonban a szerződéseket rendszerint írásba foglalják. A külföldivel kötött átruházási szerződést minden esetben írásba kell foglalni, és érvényességéhez külkereskedelmi jóváhagyás kell. Egyes esetekben 122
