Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)

II. fejezet - 1. Az iparjogvédelmi jogviszonyok rendszere

porcelán”, „cognac”, „tokaji bor”, „kalocsai fűszerpaprika”, „havanna szivar” megjelölés. Az eredetmegjelölésnek az adott földrajzi területre vonatkoztatva lényegében hasonlók a funkciói, mint a védjegynek: megkülönböztetés más földrajzi területről származó áruktól, — az áru eredetének, valódiságának jelzése, — az áru sajátos jellegének, kiváló tulajdonságainak jelzése, — hirdetési funkció. A vállalkozók érdeke egyrészt a saját eredetmegjelölések hatékony oltalma, másrészt a tartózkodás más eredetmegjelölésének felhasználásától pl. az áruel­nevezések kialakítása során. Az eredetmegjelölés használatára meghatározott személyi, illetve vállalati körön kívül, amelynek működési terepe az adott földrajzi terület, más nem jogosult. Más nem használhatja a védett eredetmegjelölést „fajta”, „típusú”, ,,-szerü” toldattal sem. Több országban kiemelt védelmet élveznek a borok és sajtok. Az eredetmegjelölések tehát — mint minősített származási jelzések még fokozottabban utalnak a meghatározott földrajzi hely és az onnan szárma­zó áru minősége, tulajdonsága, jellege közötti kapcsolatra, ezért még értékesebb versenyeszközök (extraprofitszerző és reklámeszköz) és a fogyasztókat orientáló megjelölések. Védelem nélkül a földrajzi név generikus megjelöléssé, általánosan használt fajtanévvé, illetve típus megjelöléssé (pl. párizsi felvágott, kölni víz, hamburger, bécsi szelet) válik, illetve elveszíti eredetiséget, valódiságot és minő­séget sugalló hírnevét, ezért a továbbiakban többletnyereség forrása sem lehet. Az eredetmegjelölések belföldi védelmére alkalmazható a tisztességtelen gaz­dasági tevékenység tilalmáról szóló 1984. évi IV. törvény, a bortörvény, egyes élelmiszerek, fűszerek forgalmazására vonatkozó szabályok és a Büntető Tör­vénykönyv 234. §-a. Az 1984. évi IV. törvény 9. §-a szerint tilos a fogyasztókat az áruval kapcsolat­ban megtéveszteni. Ez a tilalom különösen vonatkozik arra az esetre, ha az árut — felhasználhatóságát vagy más lényeges tulajdonságait illetően — megtévesz­tésre alkalmas árujelzővel látnak el. A jogsértés megállapítása, abbahagyásra kötelezés, eltiltás, elégtételadás, a sérelmes helyzet megszüntetése mellett kártérítés is követelhető a polgári jogi felelősség szabályai szerint. A Btk. 234. §-a hamis származási jelzések használatát, az áru megtévesztésre alkalmas, a valóságnak meg nem felelő jelzéssel való forgalomba hozatalát büntetni rendeli. A borgazdálkodásról szóló 1970. évi 36. tvr. 6. §-a értelmében bort csak arra a borvidékre, községre (városra), termelőhelyre stb. utaló megnevezéssel szabad forgalomba hozni, amely megfelel a bor valóságos származásának, jellegének. A minőségi borok közül azokat, amelyek származási helyük és minőségi sajátos­ságaik miatt (pl. tokaji) fokozott megkülönböztetésre érdemesek, állami ellenőr-119

Next

/
Oldalképek
Tartalom