Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)

II. fejezet - 1. Az iparjogvédelmi jogviszonyok rendszere

porcelán”, „cognac”, „tokaji bor”, „kalocsai fűszerpaprika”, „havanna szivar” megjelölés.

Az eredetmegjelölésnek az adott földrajzi területre vonatkoztatva lényegében hasonlók a funkciói, mint a védjegynek:

megkülönböztetés más földrajzi területről származó áruktól,

— az áru eredetének, valódiságának jelzése,

— az áru sajátos jellegének, kiváló tulajdonságainak jelzése,

— hirdetési funkció.

A vállalkozók érdeke egyrészt a saját eredetmegjelölések hatékony oltalma, másrészt a tartózkodás más eredetmegjelölésének felhasználásától pl. az áruelnevezések kialakítása során.

Az eredetmegjelölés használatára meghatározott személyi, illetve vállalati körön kívül, amelynek működési terepe az adott földrajzi terület, más nem jogosult. Más nem használhatja a védett eredetmegjelölést „fajta”, „típusú”, ,,-szerü” toldattal sem. Több országban kiemelt védelmet élveznek a borok és sajtok. Az eredetmegjelölések tehát — mint minősített származási jelzések még fokozottabban utalnak a meghatározott földrajzi hely és az onnan származó áru minősége, tulajdonsága, jellege közötti kapcsolatra, ezért még értékesebb versenyeszközök (extraprofitszerző és reklámeszköz) és a fogyasztókat orientáló megjelölések. Védelem nélkül a földrajzi név generikus megjelöléssé, általánosan használt fajtanévvé, illetve típus megjelöléssé (pl. párizsi felvágott, kölni víz, hamburger, bécsi szelet) válik, illetve elveszíti eredetiséget, valódiságot és minőséget sugalló hírnevét, ezért a továbbiakban többletnyereség forrása sem lehet.

Az eredetmegjelölések belföldi védelmére alkalmazható a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló 1984. évi IV. törvény, a bortörvény, egyes élelmiszerek, fűszerek forgalmazására vonatkozó szabályok és a Büntető Törvénykönyv 234. §-a.

Az 1984. évi IV. törvény 9. §-a szerint tilos a fogyasztókat az áruval kapcsolatban megtéveszteni. Ez a tilalom különösen vonatkozik arra az esetre, ha az árut — felhasználhatóságát vagy más lényeges tulajdonságait illetően — megtévesztésre alkalmas árujelzővel látnak el.

A jogsértés megállapítása, abbahagyásra kötelezés, eltiltás, elégtételadás, a sérelmes helyzet megszüntetése mellett kártérítés is követelhető a polgári jogi felelősség szabályai szerint.

A Btk. 234. §-a hamis származási jelzések használatát, az áru megtévesztésre alkalmas, a valóságnak meg nem felelő jelzéssel való forgalomba hozatalát büntetni rendeli.

A borgazdálkodásról szóló 1970. évi 36. tvr. 6. §-a értelmében bort csak arra a borvidékre, községre (városra), termelőhelyre stb. utaló megnevezéssel szabad forgalomba hozni, amely megfelel a bor valóságos származásának, jellegének. A minőségi borok közül azokat, amelyek származási helyük és minőségi sajátosságaik miatt (pl. tokaji) fokozott megkülönböztetésre érdemesek, állami ellenőr-119