Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
II. fejezet - 1. Az iparjogvédelmi jogviszonyok rendszere
zőjeggyel lehet ellátni. Hasonló minősítőjegyet alkalmaznak pl. fűszerpaprika esetén a „Magyar Paprika”, Szeged vagy Kalocsa megjelöléssel. A földrajzi nevek külföldi védelme — a hamis származási jelzések tilalmára vonatkozó Madridi Megállapodás, — az eredetmegjelölések oltalmára vonatkozó Lisszaboni Megállapodás, — kétoldalú államközi szerződések, — az egyes külföldi országoknak a földrajzi nevekre vonatkozó jogszabályai alapján biztosítható. (Egyes földrajzi nevek köztes állapotban vannak: pl a „pilseni” elnevezést több ország eredetmegjelölésnek ismeri el, de vannak országok, ahol fajtanévként használják.) 1.3. Az iparjogvédelem körébe tartozó szellemi javakkal összefüggő alkotómunkára és az alkotások felhasználására irányuló külső jogviszonyok Az alkotásra és felhasználásra irányuló külső jogviszonyok a szellemi javak dinamikáját tükröző, az egyenrangú, mellérendelt gazdálkodó szervezetek, magányszemélyek összekapcsolására, együttműködésére irányuló relatív szerkezetű jogviszonyok. Az alkotással, illetve a felhasználással kapcsolatban megkülönböztethetünk jogszerű és jogosulatlan cselekményeket, amely utóbbiak kapcsán lépnek működésbe a védelmet szolgáló jogi szankciók. 1.3.1. A találmányok, ipari minták, védjegyek alkotására irányuló jogviszonyok Az alkotásra irányuló külső jogviszonyok körében lehet megemlíteni a gazdálkodó szervezetek közötti kutatási, fejlesztési, tervezési szerződéseket, továbbá a találmányok, ipari minták, védjegyek kidolgozására irányuló szerződéseket, amelyek esetenként összefonódnak a felhasználási szerződésekkel. Ide sorolhatók az alkotások ösztönzésére irányuló különféle pályázatok is. (A szellemi javak alkotására irányuló tevékenységek jelentős része a belső jogviszonyok körébe tartozik.) A témánk szempontjából legfontosabb kutatási szerződéseknek lehet megbízási, vállalkozási, társasági, a kutatási eredmények gyakorlati megvalósítására irányuló változata. A kutatási-fejlesztési szerződések sajátossága a fokozott bizalmi jelleg, az 120
