Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1989)
II. fejezet - 1. Az iparjogvédelmi jogviszonyok rendszere
ból eredő jogszabályon vagy szerződésen alapuló díjigény kielégítésének megtagadását a termékben vagy eljárásban egyenértékű műszaki működést és hatást mutató jellemzők egyszerű behelyettesítésével, és megszüntetik a feltalálók korábban ismert ellenérdekeltségét a szabadalmazott találmánynak az igényponttól eltérő javításában, továbbfejlesztésében. Az aligénypontba való ütközés akkor állapítható meg, ha a termékben vagy eljárásban nem csupán az aligénypontban felsorolt jellemzők valósulnak meg, hanem az aligénypontban hivatkozott főigénypont jellemzői is megvannak. Nyilvánvaló ugyanis, hogy nem az aligénypontba foglalt jellemzők által meghatározott megoldás áll oltalom alatt, hanem a főigényponti és az adott aligényponti jellemzők által együttesen meghatározott kiviteli alak, illetve foganatosítási mód. Az oltalom terjedelme szempontjából önálló jogi jelentősége tehát a főigénypontnak van, az aligénypontok csak a főigényponttal együtt bírnak jogi jelentőséggel. Az aligénypontok alapvető rendeltetése az, hogy egyértelműen tisztázzák a későbbi viták elkerülése céljából, hogy valamely adott megoldási variáns, kiviteli alak vagy foganatosítási mód oltalom alatt áll-e. Az oltalom fennállása azonban megállapítható olyan megoldási variáns (kiviteli alak vagy foganatosítási mód) esetén is, amely külön aligénypontba foglalva nincs, de amely a főigénypont valamennyi jellemzőjét megvalósítja. Az aligénypontok tehát alapvetően defenzív természetűek, az oltalmi kört nem tágítják, csak alátámasztják. Az aligénypontok mindegyike egyben „potenciális főigénypont’', mivel esetleges megsemmisítési eljárásban a szabadalom korlátozásánál a főigénypont megszűnése esetén annak helyébe léphet. 1.2.3.1.13. A szabadalmi jog keletkezése és időbeli hatálya A szabadalmi oltalom keletkezése szempontjából a szabadalmi eljárás időtengelyén három lényeges időpont különböztethető meg: a bejelentés napja, a közzététel napja és a szabadalom megadásának napja, amelynek során a jogi védelem intenzitása fokozódik. A bejelentés ténye önmagában még nem ad szabadalmi oltalmat, de a jövőbeli szabadalmi oltalom szempontjából lényeges a jogi hatása. (Pl. a bejelentési elsőbbség és első bejelentés esetén a külföldön érvényesíthető uniós elsőbbség napját — a bejelentés további sorsától függetlenül — ez határozza meg, bármely alkotás — a bejelentés elutasítása esetén is — visszakereshető és szerzőségielsőbbségi vitákban bizonyítékul szolgáló állami ügyiratba kerül, adóhalasztás igényelhető kezesség mellett a végleges szabadalmi oltalom megadásáig.) Szabadalmi oltalom csak a bejelentés közzétételével keletkezik a bejelentés napjára visszaható hatállyal, de még ideiglenes jelleggel. Véglegessé akkor válik, 98
