Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
1.5.5. A szabadalmi oltalom hatálya Szt. 11. § (1) A szabadalmi oltalom alapján a szabadalom jogosultjának (a továbbiakban: szabadalmas) — a jogszabályok keretei között — kizárólagos joga van arra, hogy a találmányt hasznosítsa, illetve hasznosítására másnak engedélyt (licenciát) adjon. A kizárólagos hasznosítási jog kiterjed a találmány tárgyának a gazdasági tevékenység körében való rendszeres előállítására és használatára, továbbá annak forgalombahozatalára. (2) Eljárásra engedélyezett szabadalom hatálya kiterjed az eljárással közvetlenül előállított termékre is. (3) A szabadalmas köteles a találmányt a népgazdaság szükségleteinek megfelelő módon és mértékben hasznosítani, vagy arra másnak engedélyt adni. E kötelesség elmulasztása esetén a szabadalomra kényszerengedélyt (21. §) lehet adni. [az Szt. 11. § (2) bekezdéséhez] Vr. 6. § Eljárásra engedélyezett szabadalom esetén, ha vita merül fel valamely tennék előállítási módja tekintetében, a terméket az ellenkező bizonyításáig a szabadalmazott eljárással előállítottnak kell tekinteni, kivéve, ha a termék előállítására más eljárás már ismeretessé vált. A törvény a Szabadalmi oltalom szabályáról szóló részben a szabadalomból eredő legfontosabb jogokat és kötelezettségeket, azaz a szabadalmi jog tartalmát határozza meg. A szabadalmasnak — a jogszabályok keretei között — kizárólagos joga van arra, hogy a találmányt hasznosítsa és a hasznosításra másnak engedélyt adjon. A jog kizárólagosságából következik, hogy mindenki más köteles tartózkodni a találmány hasznosításától, kivéve ha arra a szabadalmastól engedélyt kapott. Ezért mondhatjuk, hogy a szabadalmi jog abszolút szerkezetű, azaz mindenkivel szemben hatályos, hasonlóképpen a tulajdonjoghoz. Nem említi a törvény, de értelemszerűen következik, hogy — magyar szabadalmakról lévén szó — a kizárólagos jog csak Magyarország területére terjed ki. A szabadalmas kizárólagos hasznosítási joga kiterjed a találmány tárgyának a gazdasági tevékenység körében való rendszeres a) előállítására és b) használatára, továbbá c) forgalombahozatalára. Ezek a hasznosítási módok. A találmány tárgyán mindazokat a konkrét műszaki termékeket (anyagokat, eszközöket, készülékeket, berendezéseket), illetve műszaki 89
