Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
eljárásokat kell érteni, amelyekben megvalósul a szabadalommal védett találmány. Termékszabadalom esetén a termék készítése, gyártása, használata, üzemeltetése, eladása, ajándékozása, kölcsönzése, bérbeadása stb. hasznosításnak minősül, ha az a gazdasági tevékenység körében rendszeresen történik. Nem terjed ki a szabadalmas kizárólagos hasznosítási joga az olyan fenti aktusokra, amelyek a gazdasági tevékenység körén kívül esnek. Ilyen pl. a házi, tudományos vagy oktatási célú előállítás vagy használat, ha az nem nyereségszerzésre irányul. Pl. egy iskola szakköre elkészíthet és az oktatásban szabadon használhat egy szabadalmazott gépet, de egy oktatási segédeszközöket gyártó vállalat nem gyárthatja ugyanezt a gépet a szabadalmas engedélye nélkül. Az otthon barkácsoló ember saját és családi használatra szabadon elkészíthet egy szabadalommal védett szerszámot, de nem használhatja azt kisipari (akár jogszerű, akár kontár) tevékenységhez. Egy kutatóintézet megépíthet egy szabadalommal védett mérőműszert kipróbálásra és kísérleti célokra, de nem használhatja azt — mint állóeszközt — a szokásos, ellenérték fejében végzett kutatási tevékenysége során. Eljárási szabadalom esetén a hasznosítási módok közül értelemszerűen csak a használat jön szóba. A törvény rendelkezése folytán azonban az eljárási szabadalom hatálya kiterjed az eljárással közvetlenül előállított termékre is. Ezért a szabadalmas kizárólagos hasznosítási joga kiterjed a közvetlenül előállított termék használatára és forgalomba hozatalára is. A termék előállítása egybeesik az eljárás használatával. Lényeges, hogy csak az oltalmazott eljárással közvetlenül előállított termékekre terjed ki a kizárólagos jog. Pl. műszál előállítására vonatkozó eljárási szabadalom hatálya kiterjed az illető eljárással előállított műszálra, de már nem terjed ki az ebből a műszálból szőtt textíliára. Nem terjed ki a hatály az ugyanolyan, de más eljárással előállított műszálra se. A termékszabadalom hatósugara nagyobb, mint az eljárási szabadalomé. Pl. egy izzószál előállítási eljárásra vonatkozó szabadalom hatálya kiterjed az így előállított izzószálra, de már nem terjed ki az ezt az izzószálat magába foglaló izzólámpára. Ha azonban van szabadalom az izzószálra mint termékre (ötvözet), a szabadalmas kizárólagos hasznosítási joga kiterjed nemcsak a bármilyen eljárással előállított izzószálra, hanem az ilyen izzószállal ellátott izzólámpára, sőt az ilyen izzólámpát tartalmazó optikai szerkezetekre is. Eljárási szabadalmak esetén nem mindig lehet a termékből visszakövetkeztetni az eljárásra. Ez sok esetben nehézzé teszi a szabadalmas helyzetét, akinek nincs módja más gyártók üzemen belüli termelési folyamatába betekinteni. Ezért a Vr. 6. §-a vélelmet állít fel a szabadalmas javára. Eszerint, ha vita merül fel valamely termék előállítási módja tekintetében, a terméket az ellenkező bizonyításáig a szabadalmazott eljárással előállítottnak kell tekinteni, kivéve, ha a termék előállítására más eljárás ismertté vált. így a bizonyítási teher az általános perjogi 90
