Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)

II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma

A közzétett szabadalmi bejelentés leírása, valamint a feltalálók megoldásait publikáló szakcikk újdonságrontó még akkor is, ha a nyilvánosságrajutást a felta­lálók saját maguk idézték elő. b) A szóbeli közlés A szóban előadott, vagy hangszalagra rögzített nyilvános előadás, a rádióban, televízióban, filmen, videó-berendezésen stb., bemutatott műszaki megoldás újdon­­ságrontónak minősül. Újdonságrontó a megoldás lényegét ismertető előadás (pl. tudományos kon­ferencia, műszaki ismertető ...). Az újdonságrontás fennáll abban az esetben is, ha a megoldást maga a feltaláló ismerteti. _ c) A gyakorlatbavétel Az újdonságrontó hatású gyakorlatbavétel elengedhetetlen előfeltétele, hogy a találmány egészében legyen megvalósítva. Ami még nincs kész, csak kísérletezés alatt áll, azt természetesen ilyen gyakorlatbavételnek nem lehet tekinteni, így az nem újdonságrontó. A műszaki megoldás alkalmazását kísérletezésnek kell minősíteni mindaddig, amíg a kitűzött műszaki hatások stabilitása bizonytalan. Nem lehet kísérletezésnek tekinteni a találmánnyal végzett olyan próbákat, ahol a találmány megalkotása után valaki mások meggyőzése, vagy nagyobb bizonyosság szerzése céljából üzemelési próbákat végez. Ezen általában már újdon­ságrontó hatású gyakorlatbavételt kell érteni. Ha a korábbi gyakorlatbavételt titoktartásra nem kötelezett személyek (bárki) minden megkötöttség, nehézség nélkül megismerhették, akkor az újdonságrontó. Nem tekinthető azonban nyilvánosnak az olyan gyakorlatbavétel, amely során a konkrét megoldás bárki által való megismerhetősége korlátozva van (pl. egy atom­reaktorhoz épített turbógenerátor szerkezete). Általában nem lehet nyilvánosságra hozottnak tekinteni az üzemen belüli gya­korlatbavételt, mivel rendszerint az üzemen belüli megoldásokat nem tekintheti meg bárki (személyi válogatás nélkül). Nyilvános kiállításon történő bemutatás nem újdonságrontó, ha pl. a kapcsolási elrendezéseket, technikai megoldásokat zárt dobozú műszerben mutatják be, a konkrét megoldás a megtekintés útján nem ismerhető meg. Akkor sem újdonságrontó a nyilvános bemutatás (kiállításon, kereskedelmi forgalomban), ha a találmányt a késztermék alapján nem lehet reprodukálni (ana­­lizálhatatlan termék). Ez az eset többnyire a vegyipari találmányoknál fordul elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom