Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)
V. fejezet - 4. Iparjogvédelmi oktatás. Az iparjogvédelmi szakértői tevékenység
iparügyi miniszter külön kérelemre adta ki. A vizsgára szervezett tanfolyamszem felkészítés nem volt. A felkészülés egyénileg folyt a vizsgálóbizottság által — tájékoztatás céljából — közzétett jogszabályok alapján. A felszabadulás után a szabadalmi bírói és ügyvivői képesítésre vonatkozó szabályokat a 30 800/1947. IpM számú rendelet állapította meg. A vizsgálóbizottság elnöke a Szabadalmi Bíróság elnöke volt. Az iparjogvédelmi szakvizsga szabályait a 9054/245/1949. OT számú rendelet állapította meg. A vizsgabizottság az Országos Találmányi Hivatal elnökének vagy helyettesének elnökletével működött, tagjait a Hivatal elnöke jelölte ki. A magyar szabadalmi és védjegyjogból, az újítási és találmányi jogból, továbbá a polgári és büntető anyagi és eljárási jognak az iparjogvédelemmel kapcsolatos szabályaiból kellett vizsgázni. Az iparjogvédelmi szakvizsga először az Országos Találmányi Hivatal dolgozóinak képesítését szolgálta, később a vállalatok, gazdálkodó szervezetek újítási előadóinak, iparjogvédelmi ügyintézőinek is képesítési formájává vált. Újabb rendelet az ügyvivői tevékenységről 1/1957. (X. 8.) OT számon jelent meg. E rendelet szerint az általános és különös részből álló szabadalmi ügyvivői vizsgát az Országos Találmányi Hivatal mellett szervezett vizsgabizottság előtt kell letenni. A rendelet szerint vizsgára csak belföldi egyetemen szerzett vagy honosított mérnöki oklevéllel rendelkező, feddhetetlen magyar állampolgárt lehet bocsátani. A vizsga általános részének tárgyai: a magyar szabadalmi jog a hatályos nemzetközi megállapodásokkal, az újítási és találmányi jogszabályok, a magyar védjegy- és mintaoltalmi jog a nemzetközi megállapodásokkal, továbbá a magyar polgári és büntető anyagi és eljárási jognak a szabadalmi ügyvivői működéssel összefüggő ismeretei. A szóbeli vizsgabizottságba az elnök négy tagot hívott. Annak, aki iparjogvédelmi szakvizsgát tett, a szabadalmi ügyvivői vizsga általános részének csak írásbeli feladatait kellett megoldani, a szóbeli vizsga alól mentesültek. A szabadalmi ügyvivői jogosítványt az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke adta ki. A jogosítvány átvételével kellett az esküt letenni. A szabadalmi ügyvivőknek — miután a Magyar Hites Szabadalmi Ügyvivők Testületé a felszabadulás utáni években megszűnt — nem volt olyan fóruma, ahol problémáikat megtárgyalhatták volna. 1969-ben a MIÉ keretében létrehozták a Szabadalmi Ügyvivők körét. All 940/1948. Korm. számú rendelet előírta, hogy a több mint húsz műszaki dolgozót foglalkoztató gazdálkodó egységeknél újítási megbízottat kell kijelölni az újítási ügyek intézésére. A 41/1953. (VII. 31.) MT számú rendelet előírta, hogy az újítási előadóknak milyen képesítéssel kell rendelkezniük. 616
