Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)
V. fejezet - 4. Iparjogvédelmi oktatás. Az iparjogvédelmi szakértői tevékenység
1930 37 1940 36 1945 27 1950 17 1965 42 1975 120 1980 170 1985 300 Az 1896. és 1919. év között kibocsátott jogszabályok a szabadalmi ügyvivők munkájában két területen jelentettek változást. A társképviselet bevezetésével kibővítették az ügyvivői működés körét, és részletesen szabályozták a fegyelmi vétséget. A 81 588/1914. KerM számú rendelet alapján a Hivatal a felet arra utasíthatta, hogy az eljáró ügyvéd mellé kisegítő társképviselőként szabadalmi ügyvivőt bízzon meg. Ez a szabályozás az ügyvivők pozícióját erősítette. A megsemmisítési és megvonási perekben a szabadalmi ügyvivő továbbra sem járhatott el képviselőként. A Magyar Hites Szabadalmi Ügyvivők Testületé 1900-ban alakult meg, melynek a legtöbb ügyvivő tagja volt. A Testület a tagok anyagi és erkölcsi érdekeit védte, közreműködött a törvénytervezetek kidolgozásában és kapcsolatot tartott a külföldi hasonló testületekkel. A Tanácsköztársaság fennállása idején négy mérnök szerzett szabadalmi ügyvivői jogosítványt. A Tanácshatalom tervbe vette a szabadalmi képviselet állami szervek útján való ellátását. A Tanácsköztársaság megdöntése után hatályon kívül helyezték a proletárállam szabadalmi jogalkotását, érvénytelennek nyilvánították a Tanácsköztársaság alatt kiadott ügyvivői jogosítványokat. A szabadalmi ügyvivők képesítésének az 1896. évtől hatályos szabályait az 1047/1937. IpM számú rendelet helyezte hatályon kívül, egyben megreformálta az ügyvivői vizsgát. Lényeges változást jelentett, hogy a vizsgáló bizottság tagjainak felét a szabadalmi ügyvivők és az ügyvédek közül nevezték ki, s az eljáró öttagú bizottságba legalább egy szabadalmi ügyvivőt is ki kellett jelölni. A rendelet alapján az általános, az építész-, a gépész-, a vegyész-, a bánya-, a kohó- és az erdőmérnökök tehettek vizsgát. A vizsga tárgyai voltak: a magyar szabadalmi, védjegy- és mintaoltalmi jog, a szerzői jog, a nemzetközi megállapodások, a külföldi szabadalmi, védjegy- és mintaoltalmi jog. Vizsgát kellett tenni az általános jogi tárgyakból, az ügyvivői működéshez szükséges mértékben. Bevezették az írásbeli vizsgát, ami a magyar, a nemzetközi és külföldi szabadalmi, védjegy- és mintaoltalmi jog köréből vett, legfeljebb két feladat kidolgozásából állt. A szabadalmi ügyvivői jogosítványt az 615
