Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)
I. fejezet - 2. Jogi ismeretek
A jogerős ítélet elleni perújítás rendkívüli, kivételes jogorvoslati lehetőség. Perújításnak van helye, ha a fél olyan tényre vagy bizonyítékra hivatkozik, amelyet a bíróság nem bírált el és az egyébként rá kedvezőbb elbírálást eredményezett volna, illetve ha bűncselekmény folytán lett a fél pervesztes, továbbá perújításnak van helye, ha a perben hozott ítéletet megelőzően ugyanarra a jogra nézve a bíróság már korábban jogerős ítéletet hozott. A Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész törvényességi óvással élhet bármely polgári ügyben hozott jogerős határozat ellen, ha az törvénysértő vagy megalapozatlan. A benyújtott törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság tárgyalja. Némely esetben a bíróság által eldöntendő pervita különleges eljárást kíván, ezekben az általános szabályok csak akkor érvényesülnek, ha arra a jogszabály más, különleges rendelkezést nem ír elő. Különleges peres eljárások pl. a házassági perek, az államigazgatási határozatok felülvizsgálata iránti perek, a gazdálkodó szervezetek egymás közötti perei. Különleges eljárási szabályok érvényesülnek az egyes különleges iparjogvédelmi perekben is. 2.4.2. Nemperes (perenkívüli) eljárások Némely esetben nem indokolt az ügy per útján történő elbírálása, ezért a jogszabály a perenkívüli elintézést írhatja elő. Jellegzetes nemperes eljárás az, amikor a bíróság a jogosított kérelmére kibocsátott fizetési meghagyással kötelez valakit arra, hogy a meghatározott pénzkövetelést fizesse meg, esetleg a dolgot adja ki, vagy ha ezt a kötelezettségét vitatja, akkor 15 napon belül ellentmondással élhet, aminek következtében az ügy már perré alakul át. Nemperes eljárás keretében bírálja el a bíróság az Országos Találmányi Hivatal szabadalmi, védjegy és mintaoltalmi ügyekben hozott —jogszabályban felsorolt — határozatainak a megváltoztatása iránt benyújtott kérelmeket (iparjogvédelmi ügyek). A perenkívüli eljárás mindig az arra feljogosított (kérelmező) kérelme alapján indul, ellenérdekű fél az ügyben nem feltétlenül szükséges. Az iparjogvédelmi ügyekben is csak akkor szerepel ellenérdekű fél, ha az Országos Találmányi Hivatal előtti eljárásban is volt ilyen (pl. nemleges megállapítás iránti ügyben). A nemperes eljárásban általában tárgyalás megtartására sem kerül sor, ez azonban nem jelenti azt, hogy ezekben az ügyekben a bíróság csak az iratok alapján dönt, mert pl. a kérelmezőt — ha kéri vagy a bíróság szükségesnek ítéli — meghallgathatja, abban az esetben pedig, amikor a kérelem elbírálásához bizonyítás felvételére van szükség, akkor az iparjogvédelmi ügyekben tárgyalásra is sor kerülhet. A perenkívüli ügyben a bíróság mind érdemben, mind egyéb kérdésekben végzéssel határoz és ezt kézbesítés útján közli. Az első fokú határozat ellen a kéz-51
