Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)

I. fejezet - 2. Jogi ismeretek

besítéstó'l számított 15 napon belül fellebbezni lehet, melynek az elbírálása a másodfokú bíróság feladata.

Főszabály az, hogy amennyiben az egyes nemperes eljárásokra vonatkozó jogszabályok másképpen nem rendelkeznek — vagy az eljárás nemperes jellegéből más nem következik — a perenkívüli eljárásokban is a polgári perrendtartás perre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

Mint a peres eljárásban, a nemperes eljárásban is merülnek fel költségek, amelyek egyfelől a bíróságon kívüli eljárással (levelezési költség, előzetes tudakozás stb.), másfelől a bíróság előtti eljárással merülnek fel (eljárási, meghatalmazási és egyéb illetékek, a tanú és szakértői díj stb.), a költségekhez sorolandók az ügyvédi, ügyvivői munkadíjak is. A perben az a főszabály, hogy a pernyertes fél költségeinek viselésére a pervesztes felet kell kötelezni. A nemperes eljárásokban azonban ennek a szabálynak az alkalmazására csak ott van lehetőség, ahol az eljárás az ellenérdekű fél ellen indul, egyébként a költségeket a kérelmező előlegezi és viseli.

2.4.3. A bírósági végrehajtás

Az eljárás során hozott döntés akkor éri el a célját, ha azt teljesítik. Erre a bíróság mindig határidőt állapít meg, ha a kötelezett fél a rendelkezésnek nem tesz eleget, a jogosított kérelmére el kell rendelni a végrehajtást.

A bírósági végrehajtás az adós ellen kiállított végrehajtó okirattal indul, amelyet a kiállító szerv foganatosítás végett vagy közvetlenül a munkáltatónak küldi meg, amely azután a pénzkövetelést az adós járandóságából levonja; vagy pedig a végrehajtást foganatosító bírósági végrehajtónak juttatja el. Ez utóbbi esetben a végrehajtó intézkedik: pénzkövetelés behajtása végett foglal, majd a lefoglalt vagyontárgyakat értékesíti és az így befolyó összegből teljesíti az adós kötelezettségeit. A meghatározott cselekmény végrehajtása esetén az önkéntesen nem teljesítő adós ellen a bíróság hoz további kényszerítést elősegítő intézkedést. Ha a jogerős vagy előzetesen végrehajtható határozat, illetve a végrehajtási záradékkal ellátott okiraton alapuló követelés pénzfizetésre irányul, és mind a jogosított, mind a kötelezett fél gazdálkodó szervezet, a jogosított a teljesítési határidő eredménytelen letelte után a követelését — pénzintézet útján, az ott kezelt bankszámláról — beszedési megbízással érvényesítheti.

52