Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)
I. fejezet - 2. Jogi ismeretek
lenül az ember, valamint a jogi személy (pl. vállalat, társadalmi szerv, egyesület stb.) és az állam. Nem cselekvőképes személy — éppen cselekvőképességének hiányából adódóan — önmaga a perben nem járhat el (pl. nem tehet nyilatkozatot), ezért nevében törvényes képviselője végzi a perbeli cselekményeket (a szülő indítja a pert stb.). A perre meghatározott bíróság vehető igénybe, erről a hatásköri és illetékességi szabályok rendelkeznek. A hatáskör azt jelenti, hogy milyen szervezettségű (helyi vagy megyei) bíróság járhat el, az illetékességi pedig azt, hogy a több azonos szervezettségű bíróságok közül melyik köteles a pert tárgyalni. Általános hatásköre a helyi bíróságnak van, csak a perek kis hányadára állapít meg a jogszabály megyei bírósági hatáskört (pl. megyei bírósági hatáskörbe tartoznak az iparjogvédelmi és a szerzői perek). Az illetékességi főszabály pedig az, hogy a perre — általában — az a bíróság illetékes, amelynek területén az alperes lakik, illetve ahol a perelt jogi személynek vagy a képviseletére hivatott szervnek a székhelye van. A per a felperes keresetlevelével indul. Ha a keresetlevél tárgyalás kitűzésére alkalmas, akkor a bíróság a tárgyalást kitűzi és erre a feleket (képviselőiket) a keresetlevél egy-egy példányával megidézi. A bíróság első fokon egy hivatásos bíróból, mint elnökből és két népi ülnökből álló háromtagú tanácsban ítélkezik; a törvény egyes perekben (pl. újítási, szabadalmi díjperek) megengedi, hogy a bíróság népi ülnökök közreműködése nélkül járjon el. Ahhoz, hogy a bíróság a peresített alanyi jogosultság felől határozni tudjon, meg kell állapítania a jogot létrehozó jogi tényeket. Erre szolgál a bizonyítási eljárás, amely a tárgyalás megszabott keretei között zajlik le. Perbeli bizonyítási eszközök különösen a tanúvallomások, a szakértői vélemények, a szemlék, az okiratok és egyéb tárgyi bizonyítékok. Mivel az állítását általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azt a bíróság valónak fogadja el, a bizonyítási eszközök megjelölése, megnevezése is az állító fél kötelessége. A bizonyítási eljárás befejeztével hozza meg a bíróság az ügydöntő határozatát; a per érdemében „A Népköztársaság nevében” hozott ítélettel dönt, minden más kérdésben pedig végzéssel határoz. Végzést hoz egyébként a bíróság az eljárás során felmerülő és döntést igénylő egyéb helyzetekben is (pl. szakértő kirendelése, a tárgyalás elhalasztása, a bírság kiszabása a késlekedő féllel szemben stb.). A bíróság a saját határozatához — kivéve a pervezetés közben hozott végzéseket — abban az ügyben, amelyben azokat meghozta, kötve van. A határozat bizonyos esetekben kijavítható, illetve kiegészíthető. Az első fokon eljáró bíróság határozatai ellen fellebbezni lehet, ennek elbírálása a másodfokú bíróság feladata; a bíróság ilyen esetben három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el. A másodfokú eljárás során meghozott érdemi döntéssel a polgári per befejeződik. 50
