Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)

I. fejezet - 2. Jogi ismeretek

jogok — bizonyos módosítással — továbbra is a szerzőt illetik meg. így az átadás után már a munkáltató dönthet a nyilvánosságra hozatal kérdésében vagy jogosult változtatásokra. (Ha ez a szerzőre sérelmes, neve feltüntetésének mellőzését követelheti.) Ha a munkáltató a művet harmadik személlyel kötött megállapodás formájában használja fel, a szerzőt az ebből eredő bevétel bizonyos százaléka (általában 60—80%, software esetén 10—30%) illeti meg.

A társadalom érdekeit a szerzői jog ún. közérdekű korlátái juttatják kifejezésre. Bizonyos felhasználási módokhoz nem szükséges a szerző engedélye, sőt őt díjazás sem illeti meg. Az ilyen ún. szabad felhasználás esetei elsősorban közművelődésioktatási, tömegkommunikációs, magánművelődési célokat szolgálnak (pl. idézés, kölcsönzés stb.), s a lényeg az, hogy az ilyen felhasználás még közvetve sem szolgálhatja jövedelemszerzés célját. A szerzői jog korlátainak második kategóriája a tömegkommunikáció érdekében eltekint a szerző engedélyétől (de nem a díjazásától). Ezen az alapon jogosult pl. a rádió és a televízió a nyilvánosan előadott művet sugározni és rögzíteni. Végül ha a szerző jogutódja a már publikált mű ismételt felhasználásához nem járul hozzá, hozzájárulását társadalmi érdekből a bíróság pótolhatja.

Ha valaki a szerző engedélye nélkül használja fel a művet, bitorlást követ el. A szerző kérheti — objektív alapon — a bitorlás bírósági megállapítását, eltiltást, elégtétel adását stb., ha pedig a bitorló vétkes volt, ezeken felül kártérítés is megilleti. Vétkes bitorlás esetén a bitorló bírságot is köteles fizetni.

Szabályozza szerzői jogunk a felhasználási szerződéseket is. Ezekkel kapcsolatban említést érdemel, hogy — bár a szerződési szabályok diszpozitív jellegűek — ezektől a szerző hátrányára érvényesen nem lehet eltérni. Ha jövőben előállítandó műre kötnek szerződést, és a mű alkalmatlannak bizonyul, ennek kockázatát részben a felhasználó viseli, a szerzőnek tehát csökkentett összegű honoráriumra igénye van.

2.4. Polgári eljárások

2.4.1. A polgári per

A polgári jogi jogviszony tartalmát kitevő jogosultság érvényesítése — ritka kivételtől eltekintve — bírósági útra tartozik, ezen felül polgári perrel érvényesíthetők családjogi, munkajogi, mezőgazdasági jog területére vonatkozó igények, továbbá perrel rendezhetők bizonyos jogviszonyok, jogi helyzetek (pl. a házasság felbontása, szülői felügyelet megszüntetése stb.) is.

A pert megindító fél a felperes, a másik — ellenérdekű — fél az alperes. Mivel jog megillethet, kötelezettség terhelhet minden jogalanyisággal rendelkező személyt, ezért a perben félként szerepelhet életkorától, szellemi állapotától függet-49