Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)

II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma

(3) Az Országos Találmányi Hivatal a kérehnet és mellékleteit nyilatko­zattétel céljából a szabadalmas részére kiadja és írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyaláson határoz a nemleges megállapítás kérdésében. 1.13.5. Az eljárás rendeltetése, feltételei A termelést korszerűsítő új gyártmányt vagy eljárást meghonosító árutermelő az új műszaki megoldás gyakorlatbavételével szabadalombitorlást követhet el. Ennek elkerülésére az árutermelőnek fel kell kutatnia azokat az érvényes szaba­dalmakat, amelyek az adott szakterületen tevékenységét korlátozzák. Ha a hasz­nosított megoldáshoz közel álló szabadalmat talál, és a szabadalmi lajstromból meggyőződik annak érvényességéről, akkor jogi helyzetének tisztázása céljából nemleges megállapítási eljárást kezdeményezhet. A nemleges megállapítási eljárás rendeltetése tehát az, hogy az árutermelő — pl. a termelés tervezésekor műszaki fejlesztés, termékmegválasztás idején... — tisztázhassa saját jogi helyzetét, biztonságot szerezzen a gyártmányára (eljárására) ki nem terjedő, de közelálló szabadalmakkal szemben, és így bizonyíthassa ter­mékének szabadalomtisztaságát, meggyőződhessen arról, hogy a tervezett vagy folyó gyártása más jogaiba ütközik-e, és saját elhatározásából elkerülje, vagy meg­szüntesse azt a cselekményt, amely miatt a bitorlásra megállapított jogkövetkez­mények őt sújtanák. Arra a kérdésre, hogy mikor kerülhet sor a nemleges megállapítási eljárásra, választ ad az Szt. 28. § (1) bekezdése, amely szerint aki attól tart, hogy ellene sza­badalombitorlás miatt eljárást indítanak, ennek megindításáig kérheti annak meg­állapítását, hogy az általa előállított vagy előállítandó termék, illetve alkalmazott vagy alkalmazni kívánt eljárás nem ütközik valamely általa megjelölt szabada­lomba. A fenti megállapítást figyelembe véve, tehát a nemleges megállapítási eljárásra akkor kerülhet sor, ha a kérelmező nem azonos a szabadalmassal. Gyakori eset, hogy szolgálati találmányok esetében a szabadalmas, aki egyúttal a munkáltató is, a feltalálóval szemben díjfizetési kötelezettségét nem akarja tel­jesíteni és ezért nemleges megállapítást kér. Könnyen belátható, hogy ebben az esetben a szabadalmas (munkáltató) saját szabadalmát nem tudja bitorolni, és ennek következtében saját szabadalma alap­ján ellene szabadalombitorlási eljárást nem kezdeményezhetnek. Ezért a szabadal­mas saját szabadalma ellen nem kérhet nemleges megállapítást. Gyakran előfordul olyan eset is, hogy egy szabadalom hasznosítása során a szabadalmas és a hasznosításra jogot nyert vállalat (szabadalmas és hasznosító licenciaszerződést kötött) között nézeteltérés támad. A szerződés felbontásától 191 A

Next

/
Oldalképek
Tartalom