Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
(3) Az Országos Találmányi Hivatal a kérehnet és mellékleteit nyilatkozattétel céljából a szabadalmas részére kiadja és írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyaláson határoz a nemleges megállapítás kérdésében. 1.13.5. Az eljárás rendeltetése, feltételei A termelést korszerűsítő új gyártmányt vagy eljárást meghonosító árutermelő az új műszaki megoldás gyakorlatbavételével szabadalombitorlást követhet el. Ennek elkerülésére az árutermelőnek fel kell kutatnia azokat az érvényes szabadalmakat, amelyek az adott szakterületen tevékenységét korlátozzák. Ha a hasznosított megoldáshoz közel álló szabadalmat talál, és a szabadalmi lajstromból meggyőződik annak érvényességéről, akkor jogi helyzetének tisztázása céljából nemleges megállapítási eljárást kezdeményezhet. A nemleges megállapítási eljárás rendeltetése tehát az, hogy az árutermelő — pl. a termelés tervezésekor műszaki fejlesztés, termékmegválasztás idején... — tisztázhassa saját jogi helyzetét, biztonságot szerezzen a gyártmányára (eljárására) ki nem terjedő, de közelálló szabadalmakkal szemben, és így bizonyíthassa termékének szabadalomtisztaságát, meggyőződhessen arról, hogy a tervezett vagy folyó gyártása más jogaiba ütközik-e, és saját elhatározásából elkerülje, vagy megszüntesse azt a cselekményt, amely miatt a bitorlásra megállapított jogkövetkezmények őt sújtanák. Arra a kérdésre, hogy mikor kerülhet sor a nemleges megállapítási eljárásra, választ ad az Szt. 28. § (1) bekezdése, amely szerint aki attól tart, hogy ellene szabadalombitorlás miatt eljárást indítanak, ennek megindításáig kérheti annak megállapítását, hogy az általa előállított vagy előállítandó termék, illetve alkalmazott vagy alkalmazni kívánt eljárás nem ütközik valamely általa megjelölt szabadalomba. A fenti megállapítást figyelembe véve, tehát a nemleges megállapítási eljárásra akkor kerülhet sor, ha a kérelmező nem azonos a szabadalmassal. Gyakori eset, hogy szolgálati találmányok esetében a szabadalmas, aki egyúttal a munkáltató is, a feltalálóval szemben díjfizetési kötelezettségét nem akarja teljesíteni és ezért nemleges megállapítást kér. Könnyen belátható, hogy ebben az esetben a szabadalmas (munkáltató) saját szabadalmát nem tudja bitorolni, és ennek következtében saját szabadalma alapján ellene szabadalombitorlási eljárást nem kezdeményezhetnek. Ezért a szabadalmas saját szabadalma ellen nem kérhet nemleges megállapítást. Gyakran előfordul olyan eset is, hogy egy szabadalom hasznosítása során a szabadalmas és a hasznosításra jogot nyert vállalat (szabadalmas és hasznosító licenciaszerződést kötött) között nézeteltérés támad. A szerződés felbontásától 191 A
