Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
tartva a vállalat kéri a hasznosított megoldás tekintetében a nemleges megállapítást. Ilyen esetben felmerül az a kérdés, hogy az eljárásnak van-e jogalapja. Indítható-e eljárás, ha a felek között hasznosítási megállapodás van. így a hasznosító nem is bitorolhat, márpedig nemleges megállapítást csak az kérhet, aki ellene indítandó bitorlási keresettól tart. A kérdésre válaszolva megállapíthatjuk, hogy példánk esetében a kérelmező jogszabályban biztosított jogával él, ha nemleges megállapítást kér. Ugyanis elég, ha a kérelmező tart a bitorlási eljárástól. A kérelmező megítélésétől függ az, hogy adott esetben és körülmények között szükségesnek tartja-e annak megállapítását, hogy műszaki megoldása valamely szabadalomba nem ütközik-e. A kérelmező a szabadalmassal történt nézeteltérése miatt is tarthat a szerződés felbontásától és így ennek következtében a szabadalombitorlási eljárástól. Az eljárás tárgya mindig csak objektív ténymegállapítás lehet, nem pedig jogviszony vizsgálata, és így az eljárás szempontjából teljesen közömbös az ellenérdekű felek jogviszonya. . Az eljárásnak előfeltétele, hogy a nemleges megállapítást kérő ellen még nem folyik a kérdéses szabadalom alapján szabadalombitorlási per. A nemleges megállapítási eljárást tehát nem lehet felhasználni arra, hogy ezzel az eljárással a bitorlási eljárás alá vont fél a jogsértés következményei alól kivonja magát. Csak Magyarországon engedélyezett szabadalom ellen lehet az OTH-tól nemleges megállapítást kérni. A kérelmet csak egy szabadalom tekintetében lehet előterjeszteni. Kérelmezői megoldások több változata foglalható egy kérelembe. A nemleges megállapítási eljárás indítását nem zárja ki az, hogy a megállapítás alapjául szolgáló megoldás a kérelmező saját szabadalma. A szabadalom ugyanis nem ad használati jogot mások szabadalmi jogával szemben. Előfordulhat az, hogy miközben valaki látszólag csupán saját szabadalmi jogát gyakorolja, valóban idegen szabadalmat is hasznosít (pl. „függő szabadalom” esetén). Nemleges megállapítási eljárás keretébe nem tartozik annak megállapítása, hogy a kérelmezői megoldás előhasználati jog fennállása vagy más jogi okok következtében nem ütközik a kérelemben megjelölt szabadalomba. A szóban lévő eljárásban a kérelem csak arra vonatkozhat, hogy a kérelmező megoldása tárgyi szempontból nem ütközik a kérelemben megjelölt szabadalomba; pontosabban, hogy a kérelmező által gyakorlatba vett vagy tervezett műszaki megoldás nem esik az általa megjelölt érvényes szabadalom oltalmi körébe. Az eljárás szempontjából teljesen közömbös az, hogy a kérelmezői megoldás milyen formában kerül hasznosításra (szándékolt, vagy valós előállítás, használat, forgalombahozatal). A nemleges megállapítási eljárás megindítására a kérelem szolgál. A kérelmezőnek nemleges megállapításra irányuló kérelmét az előállított vagy előállítandó termék, illetve az alkalmazott vagy alkalmazni kívánt eljárás leírásának csatolása 192
