Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
replő megoldásokat nem valósították meg, illetve megvalósításukról nem tud a bejelentő'. A technika állásának ismertetésekor a szakirodalmi helyek pontos megjelölésével kell hivatkozni a forrásokra, ha nem közismert, a gyakorlatban alkalmazott megoldásokról van szó. így például a hivatkozásban fel kell tüntetni a szabadalmi leírás lajstromszámát, illetve a könyvben, folyóiratban megjelent cikknek a visszakereséséhez szükséges adatait. A hivatkozott megoldásokat csak olyan mértékben kell tárgyalni, amilyen mértékben összefüggésbe hozhatók a találmánynyal. Az ismert megoldásoknak elsó'sorban azokat az elemeit kell hangsúlyozottan tárgyalni, amelynek megjavítását célozza a találmány. A bíráló elemzésnek természetesen tárgyilagosnak, mértéktartónak és mindenekeló'tt tényszerűnek kell lennie. A leírásnak a technika állását ismertető része — ha indokolt — lehet terjedelmes, de ne legyen terjengős. A technika állását a bejelentő az általa végzett elővizsgálat során állapíthatja meg. Ha helyesen tárja fel a technikai előzményeket, egyrészt lehetővé teszi, hogy minél szélesebb kört alakítson ki találmányának, másrészt elősegíti, hogy az OTH megfelelő döntést hozzon. A technika állásának feltárása és bírálata után célszerű megfogalmazni a találmány révén megoldandó feladatot. A feladatkitűzés ugyanis szoros összefüggésben van a technika állásához tartozó ismert megoldások hátrányaival, hibáival, általában azok kiküszöbölését célozza, rendszerint valamilyen továbbfejlesztésre irányul. A feladat kitűzése azonban ne legyen annyira általános, hogy pusztán a továbbfejlesztésre, illetve a hátrányok kiküszöbölésére utaló megjegyzést tartalmazzon. Amint említettük, a technika állásának alapos feltárása segítséget nyújt a kitűzött feladat szabatos, lehetőség szerint részletes megfogalmazásához. A feladatkitűzést követheti annak a felismerésnek a közlése, amelyen a találmány alapszik. Ugyanis minden találmány valamilyen felismerésen alapszik, amely rendszerint a technika állásához tartozó valamilyen hiányossághoz, és valamely ismert műszaki tényben rejlő lehetőségnek e hiányosság kiküszöbölésére alkalmasságához kapcsolódik. Még ha nyilvánvalónak látszik is a felismerés, közlésével érzékeltetni kell, hogy a megoldás nem értetődik magától, nem szakértői rutinintézkedés, hanem a kitűzött feladat alkotó jellegű megoldása. A következő leírásrészben kell meghatározni a kitűzött feladat legáltalánosabb megoldását. Célja a megoldás lényegének ismertetése, valamint a leíró rész és az igénypont összhangjának biztosítása. A megoldás lényegén azoknak a műszaki intézkedéseknek az összességét értjük, amelyek a kitűzött feladat megoldásához elengedhetetlenül szükségesek, de egyben elegendők is. A leírásnak ez a része a találmány lényegének kifejtése. Helyes tehát, ha ebben a részben az ún. igénypontok szövegét követi a leírás szerzője. így teremtheti meg legbiztosabban a leírás és az igénypontok között az összhangot. Nincs azonban 145
