Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
feltétlenül szükség valamennyi aligénypont felsorolására (főként ha ezek részletes ismertetése a leíró részben és a rajzon megtalálható), a főigénypont (főigénypontok) lényegének ismertetése azonban elengedhetetlen követelmény. Itt kell megjegyezni, hogy a megoldás kielégítő ismertetésének nem feltétele a találmány elméleti igazolása. A megoldást megfelelő mélységig kell ismertetni, máskülönben a bejelentést elutasíthatja az OTH, vagy később — indokolt kérelemre — megsemmisítheti a szabadalmat, hivatkozva a hiányos ismertetésre. Olyan általános formában kell a találmányt ismertetni, hogy minden kivitelezhető megoldási forma (kiviteli alak) beleférjen. A leíró résznek ezután a találmány részletes ismertetését — megvalósításra alkalmas (kiviteli) alakját vagy alakjait — kell tartalmaznia. A leírás ezen része szolgálja azt a célt, hogy a szakember a leírás és a rajzban foglaltak alapján megvalósíthassa a találmány tárgyát, és lehetővé tegye az igénypontok) által meghatározott oltalom határainak megvonását és az egyes igényponti meghatározások, jellemzők értelmezését. A leírás szakember számára készül, így közölni kell benne minden olyan adatot, amely feltétlenül szükséges a megoldás kivitelezéséhez, de nem kell közölni a szakembertől elvárható ismereteket, útbaigazításokat, praktikus fogásokat, gyártási tapasztalatokat (a know-how-t). Ismételjük : alapkövetelmény, hogy a leírás a szakember számára szükséges mértékben tartalmazza mindazokat az ismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a találmány sikeres megvalósításához. Lényeges körülményeket tehát nem lehet elhallgatni a leírásban. Ugyanakkor vigyázni kell arra, hogy megtévesztésre alkalmas, hamis adatok ne kerüljenek a leírásba. A találmányt már csak azért is szükséges megfelelő mélységben ismertetni, mert a szabadalomnak egyik alapvető társadalmi rendeltetése, hogy új ismeretanyagot közöljön a közösséggel. Ezért ha a leírás nem közöl megfelelő ismereteket, vagy hiányos, félrevezető adatokat tartalmaz, nem gyarapítja a társadalmi ismeretanyagot, a bejelentőt nem illetheti meg a kizárólagos jog. Amennyiben rajzokra is szükség van a találmány megértéséhez, a leírásnak ennél a részénél az ábrákat röviden ismertetni kell. Az ismertetés felvilágosítást ad arról is, hogy hogyan értelmezendők az egyes ábrák géprajzilag, kapcsolástechnikailag (pl. elölnézet, oldalnézet, metszet, szelvény, axonometrikus kép, blokkséma stb.), és adott esetben hogyan viszonylanak a felsorolás egy vagy több másik ábrájához. A leírás ezen előnyös megoldásokat tárgyaló részében először leírjuk a találmányt az elemek fontosabb, funkcionális feladatainak megjelölésével, üzemen kívüli állapotban (statikusan), majd utána működésben (dinamikusan, „meleg állapotban”) is ismertetjük. Az ismertetés vezérfonalának az igénypontokat kell tekinteni. E részbe be kell építeni az igénypontok tartalmát, a szerkezeti elemek működés közbeni összefüggéseit, illetve az eljárás során felhasznált közreható eszközöket, alapanyagokat és a 146
