Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)

II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma

OTH határozatait felügyeleti jogkörben megsemmisíteni vagy megváltoztatni nem lehet, s hogy e határozatok ellen fellebbezésnek sincs helye. Ha ugyanis az OTH pl. kimondja egy szabadalom megszűnését vagy megsemmisít egy szabadalmat, harmadik személyek számára az már nem jelenthet hasznosítási akadályt, azaz a megszűnt szabadalom tárgyát bárki hasznosíthatja. E tevékenység bitorlássá válhatnék, ha a példaként említett megszűnést kimondó vagy megsemmisítő jog­erős határozatát az OTH módosíthatná vagy megváltoztathatná. Itt kell rámutatni arra, hogy az OTH határozatának a Vr. 12. § (3) bekezdése szerinti jogereje ún. „alaki” jogerő. Ez azt jelenti, hogy a Hivatal saját érdemi határozatához kötve van, tehát az alaki jogerő beálltától kezdve határozatát csak a jogszabályban meghatározott esetben vonhatja vissza vagy módosíthatja. Ezzel szemben az „anyagi” jogerő azt jelenti, hogy az ügyben hozott érdemi határozat mindenki számára végleges, azt sem a Hivatal, sem a bíróság nem változtathatja meg. Ez akkor következik be, ha a megváltoztatási kérelem előterjesztésének ha­tárideje, illetve bírósági eljárás esetén a fellebbezési határidő lejárt. A szabadalmi bejelentést — a közzététel foganatosításáig — visszavonhatja a bejelentő. A szolgálati találmány munkáltatója azonban csak akkor jogosult a szabadalmi bejelentés visszavonására, ha a feltaláló a találmányra nem tart igényt. E rendelkezés alapján lehetősége nyílik a feltalálónak arra, hogy a szabadalmat a saját maga számára szerezze meg, és a találmányt saját maga hasznosítsa. Az érdemi határozatokat a szolgálati találmány feltalálójának is kézbesíteni kell. Megjegyezzük, hogy a nem érdemi határozatok (pl. határidő halasztásra, átru­házásra, névváltozás, meghatalmazás stb. tudomásulvételére vonatkozó határo­zatok) visszavonására, illetve módosítására az Szt. 34. § (2) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik. Nyilvánvaló továbbá, hogy mind az érdemi, mind a nem érdemi határozatokban egyszerű elírások (pl. betűhibák, számcserék stb.) ja­víthatók. 1.10.3. Nyilvánosság Szt. 35. § (1) A szabadalmi bejelentés közzétételéig csak a bejelentő, a képviselő, a szakértő, illetve a szakvélemény adására felkért szerv tekint­heti meg az iratokat, készíthet azokról másolatokat és vehet részt az el­járásban. A feltaláló az iratokat megtekintheti és észrevételeket tehet akkor is, ha nem ő az igényjogosult. (2) Az Országos Találmányi Hivatal előtt az eljárás csak akkor nyilvá­nos, ha abban ellenérdekű fél is részt vesz. (3) Az Országos Találmányi Hivatal elnöke az illetékes miniszter meg­keresésére honvédelmi érdekből elrendelheti, hogy a szabadalmi bejelentést A

Next

/
Oldalképek
Tartalom