Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
államtitokként kezeljék. Ebben az esetben a közzététel, a szabadalom megadásának kihirdetése és a leírás kinyomtatása elmarad és a szabadalommal kapcsolatos egyéb eljárások is államtitoknak minősülnek. A szabadalmi bejelentés csak a bejelentési eljárás rendjén történő közzététellel kerül ideiglenes szabadalmi oltalom alá, ezért a bejelentőnek érdeke, hogy a közzétételig az eljárásból a nyilvánosság ki legyen zárva. Mivel az OTH előtti szabadalomengedélyezési eljárás a közzétételig nem nyilvános, nincs akadálya annak, hogy egy visszavont bejelentés tárgyát későbbi időpontban újra bejelentsék szabadalmaztatásra, és — ha egyébként a szabadalmazhatósági feltételeknek megfelel — a találmányra szabadalmat engedélyezzenek, hiszen az OTH a közzé nem tett bejelentéseket soha nem hozza nyilvánosságra. Ha ellenérdekű fél is részt vesz az eljárásban, az általában nyilvános, tehát a tanács (Vr. 12. §) által tartott tárgyalásokon bárki részt vehet. A feltaláló az eljárásból még akkor sem zárható ki, ha nem ő az igényjogosult, hiszen a szabadalmi bejelentés tartalmát nyilvánvalóan ismeri. 1.10.4. A képviselet Szt. 36. § (1) Az Országos Találmányi Hivatal indokolt esetben elrendelheti, hogy a fél képviselőként vagy társképviselőként szabadalmi ügyvivőt vagy ügyvédet bízzon meg. (2) Külföldi személy az Országos Találmányi Hivatal előtti eljárásban köteles belföldi lakóhellyel rendelkező szabadalmi ügyvivőt, ügyvédet vagy arra jogosult más személyt képviseletével megbízni. (az Szt. 36. §-ához) Vr. 14. § A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A szabadalmi ügyvivőnek vagy ügyvédnek adott meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta. A szabadalmi ügyek intézése során a képviseletre általában az államigazgatási eljárás ide vonatkozó szabályai érvényesek, vagyis a hazai bejelentőknek nem kötelező ügyvéddel, vagy szabadalmi ügyvivővel képviseltetniük magukat, saját ügyükben személyesen is eljárhatnak és a képviselet valamennyi fajtáját igénybe vehetik. Ha azonban az OTH úgy ítéli meg, hogy a bejelentő önmaga, vagy meghatalmazottja az ügy megfelelő vitelére nem képes, pl. nem tud a formai követel-130
