Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1978)

I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek

hető, a gazdagodás visszatérítése független attól, hogy a gazdagodó vét­lenül jutott-e az illetéktelen előny birtokába. Nem kell visszatéríteni a gazdagodást annak, aki attól a visszaköve­telés előtt elesett, kivéve ha rosszhiszemű volt vagy számolnia kellett az­zal, hogy a gazdagodást vissza kell térítenie, és attól vétkessége folytán esett el. Végül létrehozhat kötelmet bizonyos esetekben államigazgatási hatá­rozat is (pl. a találmánynak honvédelmi érdekből történő igénybevétele esetén a jogosultnak kártalanítási igénye keletkezik). 3.13. Amíg a személyhez fűződő jogok (pl. a névhez fűződő jog) elide­­geníthetetlenek a jogosult személyétől, a vagyoni jogok (tulajdonjog, sza­badalmi jog, védjegyjog, mintajog, újítási, találmányi díjkövetelés stb.) tekintetében a jogviszonyban alanyváltozás történhet, vagyis a vagyoni jogok átszállhatnak, jogutódlás tárgyai lehetnek. Ha a jog átszállása a felek megállapodásán (szerződésén) alapul, a jog átruházásáról beszélünk. Az átruházás különböző szerződések (adásvétel, ajándékozás stb.) keretében történhet. A kötelmi követelések (pl. újítási, találmányi, ipari minta díj követelés) átruházása engedményezés formájában történik. Az átszállásnak az átru­házáson kívül a gyakorlatban legfontosabb esetei a jogi személy felszá­molás nélküli megszűnése esetén bekövetkező jogutódlás (pl. a vállalatok egyesülése, beolvadása) és az öröklés. Az öröklés egyetemes jogutódlás, mert az örökös az örökhagyó vagyo­nát (hagyaték) jogi egészként (aktívákkal és passzívákkal, tulajdoni jo­gokkal és kötelmi követelésekkel együtt) szerzi meg. Az öröklés alapulhat mindenekelőtt végintézkedésen (végrendelet, öröklési szerződés, halál esetére szóló ajándékozás). Végintézkedés hiá­nyában törvényes öröklésnek van helye. A törvényes öröklés rendje a következő: a) Elsősorban az örökhagyó gyermekei örökölnek fejenként egyenlő részben. Az öröklésből kiesett (pl. korábban meghalt) gyermek helyén egymás közt egyenlő részben a kiesett gyermekei örökölnek. h) Ha leszármazó nincs, a háztastárs örököl. c) Leszármazó és házastárs hiányában a szülők örökölnek fejenként egyenlő részben. Az öröklésből kiesett (pl. korábban meghalt) szülő he­lyén ennek leszármazói (az örökhagyó testvérei), illetve azok leszármazói örökölnek. d) Testvér, illetve annak leszármazói hiányában a nagyszülők, illetve ezek helyén a nagyszülők leszármazói (az örökhagyó unokatestvérei) örö­kölnek. A túlélő házastársat özvegyi haszonélvezeti jog illeti meg halá-49

Next

/
Oldalképek
Tartalom