Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1978)
I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek
Iáig, illetve újabb házasságkötésig mindazon a vagyontárgyon, amelyet nem ő örökölt. A haszonélvezeti jog feljogosítja az özvegyet pl. arra, hogy a hagyaték tárgyát képező szabadalom hasznosítására licenciaszerződést kössön és a találmányi díj is őt illeti. A szabadalmat öröklő leszármazók azonban bírósági úton követelhetik a haszonélvezet korlátozását. Meghatározott feltételek mellett pedig mód van a haszonélvezet megváltására. Az öröklésen alapuló tulajdoni és más jog átszállásának igazolására a közjegyzői hagyatékátadó végzés szolgál. 3.14. A polgári jog körébe tartozik a szerzői jog is, amely az iparjogvédelem polgári jogi szabályaival együtt képezi a polgári jognak a szellemi alkotások joga című részét. A magyar szerzői jog szabályait az 1969. évi III. törvény tartalmazza. Az iparjogvédelmi és a szerzői jogi oltalom gyakran párhuzamosan jelentkezik egyes szellemi alkotásokkal és áru jelzésekkel kapcsolatban, ezért az iparjogvédelem és a szerzői jog főbb összefüggéseit vázlatosan bemutatjuk. A szerzői jogi védelem kiterjed az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotására, így különösen az alábbi alkotásokra: — irodalmi (tudományos, szépirodalmi, szakirodalmi, publicisztikai stb.) művek, — nyilvánosan tartott beszéd, — színmű, zenés színmű, táncjáték vagy némajáték, — zenemű szöveggel vagy anélkül, — rádió- és televíziójáték, — filmalkotások, — rajz, festés, szobrászat, metszés, kő- stb. nyomás útján előállított alkotások és azok tervei, — építészeti- alkotások, épületegyüttesek, illetve városépítészeti együttesek tervei, — műszaki létesítmények tervei, — iparművészeti alkotások és azok tervei, — jelmez- és díszlettervek, — ipari tervezőművészi alkotások tervei, — művészi fényképek. A szerzői jogi védelem a szerző személyéhez fűződő jogainak, valamint a mű felhasználásával összefüggő vagyoni jogoknak a védelméből áll. A szerzői jogi védelemből eredő kizárólagos vagyoni jogok lényege az, hogy a mű bármely felhasználásához — ha a törvény eltérően nem ren50
