Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1978)
I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek
A külön jogszabályok hatálya alá nem tartozó szellemi alkotásokat és a személyek vagyoni értékű gazdasági, műszaki, szervezési ismereteit és tapasztalatait érintő védelem körében a törvény lehetőséget ad a jogosultnak annak követelésére, hogy az eredményeit elsajátító vagy felhasználó személy részeltesse őt az elért vagyoni eredményben. 3.12. A vagyoni viszonyok egyik csoportját a tulajdonviszonyok képezik, amelyek egy többé-kevésbé statikus állapot védelmét jelentik a tulajdonos javára az összes más személyekkel szemben, akik kötelesek tartózkodni a jog megsértésétől, a tulajdonost tulajdonjogának gyakorlásában nem zavarhatják, és nem gátolhatják (ún. abszolút szerkezetű és negatív tartalmú jogviszonyok). A vagyoni viszonyok másik csoportját a dinamikus helyzeteket kifejező kötelmi viszonyok alkotják, amelyekben meghatározott jogosult meghatározott kötelezettel áll szemben és tőle meghatározott szolgáltatást követelhet (ún. relatív szerkezetű és pozitív tartalmú jogviszonyok). A tulajdonjog tárgya lehet minden birtokba vehető dolog (ingó vagy ingatlan). A tulajdonjog tartalma a dolog birtoklásának, használatának, hasznai szedésének és a dolog feletti rendelkezésnek a jogát öleli fel. Tulajdonjog állhat fenn pl. egy adott gépen, amelyben a találmány dologi formát ölt, tárgyiasul. A gépben rejlő találmány jogi védelmét azonban a tulajdonjog nem biztosítja, erre a célra a szabadalmi oltalom szolgál. A tulajdonjog formái: társadalmi tulajdon (állami, szövetkezeti és társulási tulajdon), személyi tulajdon (állampolgároknak a szükségletkielégítést szolgáló vagyontárgyakon fennálló tulajdona) és magántulajdon (a kisméretű gazdasági tevékenységhez szükséges termelési eszközökön fennálló egyéni tulajdon). Az állami vállalatok, szövetkezetek rendelkezésére álló anyagi javakon (állóeszközökön, forgóeszközökön stb.) kívül a társadalmi vagyon részét képezik a vállalat rendelkezésére álló eszmei javak (találmányok, védjegyek stb.) is. A kötelmi viszonyok két fő típusa: a szerződéses kötelem és a kártérítési kötelem. A szerződés kétoldalú jogügylet: a felek megállapodása jogi hatás létrehozása (pl. a szabadalom átruházása) céljából. A szerződés lehet visszterhes (kölcsönös, egyenértéken alapuló kötelezettségvállalásra irányuló), vagy ingyenes. A szerződés létrejöttéhez a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánítása (ajánlat és elfogadás) szükséges. Az akaratnyilatkozatot elvben ki lehet fejezni szóban, írásban, továb-44
