Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1978)
I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek
lyezett (elmebeli állapota, szellemi fogyatkozása vagy valamilyen kóros szenvedélye miatt). Cselekvőképtelenek a 14 éven aluliak, azok, akiket a bíróság ilyen hatályú gondnokság alá helyezett, továbbá azok, akik átmenetileg vagy tartósan olyan állapotban vannak, hogy nem rendelkeznek az ügyeik viteléhez szükséges belátási képességgel. A jogképesség és a cselekvőképesség a fentieknek megfelelően eltérő fogalmak. Egy 14 éven aluli gyermek jogképes (tehát pl. örökölhet szabadalmat), de cselekvőképtelen (a szabadalomra vonatkozóan saját akaratelhatározásával nem köthet szerződést, azt helyette csak törvényes képviselője kötheti meg). A jogi személy minden esetben képviselőre szorul (ez lehet szervezeti képviselő, vagy meghatalmazott), mert közvetlen akaratnyilvánítási képessége nincs. A személyi viszonyok szabályozásának külön csoportját jelenti a személyhez fűződő jogok védelme. E körben iparjogvédelmi szempontból ki kell emelni a névhez és a magántitokhoz, üzemi vagy üzleti titokhoz fűződő jogok védelmét. A törvény kimondja, hogy a jogi személy nevének különböznie kell azoknak a korábban nyilvántartásba vett jogi személyeknek a nevétől, amelyek hasonló működési körben és azonos területen tevékenykednek. A titokvédelem polgári jogi szabálya szerint személyhez fűződő jogot sért, aki a levéltitkot megsérti, továbbá aki jogosulatlanul magántitok, üzemi vagy üzleti titok birtokába jut, azt nyilvánosságra hozza vagy azzal egyéb módon visszaél. A személyhez fűződő jogok védelmének legfontosabb polgári jogi eszközei: a jogsértés megállapítása, az attól való eltiltás, erkölcsi elégtételadás, vagyoni jóvátétel. Az általános polgári jogi szabályokat egészítik ki a külön iparjogvédelmi szabályoknak a személyhez fűződő jogokra vonatkozó további rendelkezései (pl. a feltaláló névfeltüntetési jogának biztosítása, a személyhez fűződő jogokat sértő megjelölések kizárása a védjegyoltalomból). A Polgári Törvénykönyv a szellemi alkotások törvényi védelmének általános deklarálása mellett utal a szerzői jog és az iparjogvédelem külön szabályaira, amelyek a részletes rendelkezéseket tartalmazzák. Ki keli emelni, hogy a törvény védi azokat a szellemi alkotásokat is, amelyekről a külön jogszabályok nem rendelkeznek, de amelyek társadalmilag széles körben felhasználhatók és még közkinccsé nem váltak. A törvény szerint a személyeket védelem illeti meg a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik tekintetében is. 43
