Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1978)

II. fejezet. A találmányok szabadalmi oltalma

Az első évi fenntartási illeték a bejelentés napján, a második és további évekre szóló fenntartási illeték pedig a bejelentés napjának megfelelő naptári napon előre esedékes (pl. a második évi fenntartási illeték a be­jelentés napjának első évfordulóján stb.) és az alábbiak szerint fizetendő. Az első évi fenntartási illetéket, valamint — ha a közzétételig néhány év eltelt — a szabadalmi bejelentés közzétételét megelőzően esedékessé vált további évekre szóló fenntartási illetéket a szabadalmi bejelentés közzétételének napján kell megfizetni. Titkosan kezelt szabadalmi beje­lentés esetén az első évi fenntartási illetéket, valamint a szabadalom meg­adását megelőzően esedékessé vált további évekre szóló fenntartási ille­téket a szabadalmat megadó határozat kézbesítését követő napon kell megfizetni. A fenntartási illetékek az esedékesség napjától, illetőleg a fent megjelölt esetekben az ott közölt fizetési napoktól számított egy hó­napon belül pótlékmentesen, az ezt követő további öt hónap alatt pedig havonként 20%-kal emelkedő (20, 40, 60, 80, illetőleg 100%-os) pótlékkal együtt fizethetők meg joghatályosan. Ha az illeték fizetése ez alatt az időszak alatt megtörténik, a szabadalmi jog érvénye megszakítás nélkül folyamatosan fennáll. A fenntartási illetéket egyébként bárki (pl. a licenciavevő, szabadal­mastárs) befizetheti és azt az esedékességet megelőzően is meg lehet fi­zetni (pl. egy összegben). A kialakult gyakorlat szerint az OTH a közzé­tételt elrendelő és a szabadalmat megadó határozatban adott tájékozta­táson felül is küld külön értesítést az illetékfizetés esedékessé válásáról. A külön értesítés elmaradásának azonban semmiféle jogkövetkezménye nincs, az oltalom tehát megszűnik, ha a fenntartási illetéket nem fizették be, függetlenül attól, hogy a külön értesítést a szabadalmas megkapta-e vagy sem. A szabadalmasnak tehát gondosan ügyelnie kell arra, hogy ne mulasz­­sza el a fenntartási illeték befizetését, mivel a szabadalom újra érvénybe nem helyezhető, s így a mulasztás következményeként előálló jogvesztés (a szabadalmi oltalom megszűnése) többé nem orvosolható. Legf. Bír. Pkf. III. 21 557/1971. Ilyen esetben méltányosságból sincs lehetőség a szaba­dalom fenntartására. (Legf. Bír. Pkf. III. 20 581/1971., BH 1071/1972.), mi­vel a szabadalmi jog ún. szigorú jog. A fenntartási illetéket az OTH 232—901 507 142 számú, ,,külön díjak letéti számla, Budapest” megjelölésű MNB számlájára kell befizetni és a számlán fel kell tüntetni a szabadalmi ügy azonosításához szükséges ada­tokat (az ügyiratszámot, a lajstromszámot vagy a közzétételi nyilvántar­tás sorszámát). A lajstromszám vagy ügyiratszám helytelen megjelölését csak addig lehet kijavítani, amíg az oltalom meg nem szűnt, ezért cél­114

Next

/
Oldalképek
Tartalom