Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)

I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek

mit be. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le.

Ha az ügyfél valamely beadványt postán nyújt be az államigazgatási szervhez, a postára adás napját kell a beadvány előterjesztési idejének tekinteni. Kétség esetén (pl. ha a postabélyegző elmosódott), a határidőt megtartottnak kell tekinteni.

Aki valamely határnapon nem jelent meg vagy valamely határidőt elmulasztott hibáján kívül, valamely elháríthatatlan akadály vagy különös méltánylást érdemlő ok miatt — ha jogszabály nem zárja ki —, az eljárt szervnél igazolási kérelmet terjeszthet elő meghatározott időn belül. Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is. (Ha az ügyfél az igazolási kérelemmel egyidejűleg határidőhosszabbítást kér, az a gyakorlat szerint az elmulasztott cselekményt pótlása helyett elfogadható, ha a kérelemnek helyt adnak.)

Az igazolási kérelemben feltüntetett körülményeket általában méltányosan kell elbírálni és annak alapján dönteni az esetleg már meghozott határozat hatályban tartásáról vagy hatályon kívül helyezéséről. Igazolás esetében a cél nem a határozat valamely fogyatékosságának (jogszabálysértés, célszerűtlenség) kiküszöbölése, mint visszavonás vagy módosítás esetén, hanem az, hogy az egyébként jogszerű és célszerű határozat ne akadályozza meg a vétlenül mulasztó felet abban, hogy az elmulasztott cselekményt joghatályosan elvégezhesse, vagyis ugyanolyan helyzet álljon elő, amilyen a mulasztás előtt volt. Lehetséges azonban, hogy az elmulasztott cselekmény pótlása sem vezet a határozat hatályon kívül helyezésére.

Az ügyfél illetőleg képviselője az eljárás során keletkezett iratokba betekinthet és azokról másolatot készíthet.

Az államigazgatási szerv az ügyfélen vagy képviselőjén kívül más személyek (szerv képviselőjének) is megengedheti

79