Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)

I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek

az iratokba való betekintést vagy másolat készítését, ha igazolja, hogy az iratok tartalmának ismerete jogainak biztosítása vagy feladatainak ellátása céljából szükséges.

Az államigazgatási szerv nem mutathatja meg a tanácskozásról és szavazásról készített jegyzőkönyvet, továbbá a határozatok tervezetét, valamint azokat az iratokat, amelyek államtitkot vagy hivatali titkot tartalmaznak. Hivatali titok címén nem lehet kizárni annak az iratnak a megtekintését vagy róla másolat készítését, amelyen az érdemi határozat alapszik.

Az államigazgatási eljárás költségeit általában az állam viseli. Az ügyfél terhére eljárási költség (tanú, szakértő, szemle költségei stb.) akkor állapítható meg, ha azt a jogszabály előírja. Ez főként az olyan eljárások esetén áll fenn, amelyekben ellenérdekű fél is szerepel, ilyenkor általában az ügyvesztes fél viseli a költségeket.

b) Az államigazgatási szerv mind az ügy érdemben (érdemi határozat), mind az eljárás során döntést igénylő kérdésekben határozatot (eljárási határozat) hoz. Az érdemi határozat lehet konstitutív jellegű (jogot létesítő, pl. szabadalom megadása), deklaratív jellegű (megállapítható, pl. a szabadalom megszűnésének megállapítása) és regisztratív jellegű (nyilvántartást szolgáló, pl. a szabadalmi lajstromba, védjegylajstromba való bejegyzésről).

Más vonatkozásban a határozat lehet a kérelemnek helytadó és elutasító, egyedi vagy tanácsban hozott határozat. A határozatoktól meg kell különböztetni a levelet, amelyben az államigazgatási szerv felvilágosítást, tájékoztatást, tanácsot ad anélkül, hogy valamely kérdésben hatósági döntést hozna. Másrészt viszont az államigazgatási szerv döntést tartalmazó akaratkijelentése akkor is határozat, ha nem alakszerű, hanem esetleg levél formában adták ki.

Az államigazgatási szerv érdemi határozatában az ügyben

80