Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)

I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek

bejelentések) tekintetében azonban az általános szabályok érvényesülnek.

A szóban előterjesztett kérelemről, panaszról, bejelentésről, továbbá az ügyfél, a tanú, a szakértő meghallgatásáról és a szemle lefolyásáról — ha azt az ügyfél kéri vagy az eljárás érdekében egyébként szükséges — egyidejűleg jegyzőkönyvet kell készíteni.

A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét, a meghallgatott személyek nevét, lakcímét és aláírását, továbbá az ügy érdemi eldöntésére lényeges tényállást, nyilatkozatokat, megállapításokat, valamint az ügyintéző nevét és aláírását.

A jegyzőkönyvet fel kell olvasni vagy az ügyfélnek be kell mutatni. A meghallgatott személyek a jegyzőkönyv aláírását megtagadhatják, ha az kiegészítésre vagy módosításra szorul és azt az ügyintéző nem végzi el.

Az államigazgatási eljárásokban általában nincs ellenérdekű ügyfél, azok elsősorban ún. egyoldalú eljárások. Az OTH eljárásainak kétféle szerkezete van: az eljárások egy része egyoldalú eljárás, az államigazgatási hatóság és az ügyfél együttműködési kapcsolata, az eljárások másik része viszont ún. kontradiktórius, vagyis ellenérdekű ügyfelek között folyó eljárás, amikor az államigazgatási hatóság a bíráskodáshoz hasonló funkciót gyakorol (pl. felszólalási, megsemmisítési eljárásokban).

Az ügyfél helyett az ügyben — ha jogszabály másként nem rendelkezik — a törvényes képviselő (szülő, gyám, gondnok) vagy meghatalmazott (hozzátartozó, érdektárs, ügyvéd, szabadalmi ügyvivő, szerv képviseletében annak dolgozója stb.) is eljárhat.

Az államigazgatási szerv visszautasíthatja az olyan meghatalmazott eljárását, aki fiatal kora vagy testi illetőleg szellemi fogyatékossága miatt az ügyben a képviselet ellátására nem alkalmas vagy aki a jogosultságát igazolni nem tudja.

73