Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)

I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek

Az OTH előtti eljárásban tehát esetenként bárki eljárhat képviselőként az ügyfél mellett vagy helyett. Rendszeresen, hivatásszerűen azonban csak ügyvéd vagy szabadalmi ügyvivő jogosult képviselőként eljárni. A képviseletnek két oldala van. Egyrészt a képviselő teszi a nyilatkozatokat, másrészt hozzá intézik a nyilatkozatokat a fél helyett és a képviselő cselekménye által a fél válik jogosítottá illetve kötelezetté, továbbá a képviselő mulasztásai is őt terhelik. A meghatalmazott mellett a fél is megjelenhet és nyilatkozhat.

Ha az együttesen jelenlevő fél és képviselője nyilatkozatai eltérnek, a fél nyilatkozatát kell irányadónak tekinteni. Képviselet esetén a határozatok kézbesítése a képviselő nevére történik. Ha a félnek több meghatalmazottja van (pl. ügyvéd és szabadalmi ügyvivő), a kézbesítés bármelyik nevére hatályosan történhet. Képviselőként a gyakorlatban általában képviseletre jogosult jogi személy (pl. ügyvédi munkaközösség, Danubia Szabadalmi Iroda) jár el. Ha a képviselő jogi személy, a képviseletek kifejezett engedélye alapján akkor is eljárhat, ha a másik félnek is képviselője.

Ha az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik vagy nem tud az ügyben önállóan eljárni, törvényes képviselője vagy meghatalmazottja nincs, részére a gyámhatóság (tanács oktatási ill. igazgatási osztálya) ügygondnokot rendel.

Azt a kérdést, hogy az államigazgatási szerv nevében ügyintéző, osztályvezető vagy több személyből álló tanács jár el, az adott államigazgatási szervre vonatkozó jogszabályok és a belső ügyrendi szabályok határozzák meg, amelyek az ún. kiadmányozási jog kérdését is rendezik.

Az ügyintéző saját ügyének elintézésében nem vehet részt (kizárás). Az éljárásban, mint ügyintéző nem vehet részt az a személy sem, akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható. Az ügyintéző az államigazgatási szerv vezetőjének köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok forog fenn.

74