Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)
I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek
tése — forgalmi adó alá esik, amelyet bevallás alapján kell befizetni. 7. A pénzügyi szabályok közül szoros kapcsolata van az iparjogvédelmi szabályokkal az illetékszabályoknak. Az illetékek olyan pénzbeli közszolgáltatások, amelyeket általában vagyonátruházások (öröklés, ajándékozás, visszterhes ingatlan-vagyonátruházás), okiratok és az államigazgatási és bírósági eljárások kapcsán kell fizetni. Az illetékek speciális fajtáját jelentik a szabadalmi fenntartási illetékek. Az eljárási illetékeket, valamint az 1000 Ft-ot meg nem haladó okirati illetéket bélyeggel, más illetéket pénzzel kell leróni. Az állami vállalatokat személyes illetékmentesség illeti meg a vagyonátruházási és az okirati illeték alól, az eljárási és szabadalmi fenntartási illetékeket azonban megfizetni kötelesek. Egyes esetekben az OTH a bejelentő vagyoni és jövedelmi viszonyai alapján bizonyos illetékek fizetésére halasztást adhat. Az illeték lerovását az előtte folyó iparjogvédelmi eljárásokban az OTH ellenőrzi. Ha a beadványon az illetéket nem rótták le, az ügyfelet hiánypótlásra kell felhívni, ennek eredménytelensége esetén a beadványban foglalt bejelentést, illetőleg kérelmet el kell utasítani. Ha azonban az illeték lerovása nélkül benyújtott illetékköteles beadvány hiányának pótlására való felhívást vagy a beadvány elutasítását bármely okból elmulasztották vagy mellőzték és az eljárást megindították illetőleg a kérelemnek helyt adtak, az illetékhiányról hivatalos leletet kell készíteni és azt a kiszabó hivatalhoz kell megküldeni. A lelet alapján felemelt illetéket nem lehet kiszabni. A szabadalmi fenntartási illetékek fizetésének elmulasztása súlyosabb jogkövetkezménnyel, a szabadalmi oltalom megszűnésével jár. A tévesen vagy nagyobb összegben lerótt bélyegilleték viszszatérítése az illetékkiszabó hivatalok közreműködésével tör69