Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)

I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek

ténik, a szabadalmi fenntartási illeték címén való túlfizetést pedig bizonyos esetekben az OTH térítheti vissza.

8. A pénzügyi szabályok körében említést kell tennünk néhány általános jellegű devizajogi szabályról is.

A tervszerű devizagazdálkodásról szóló 1974. évi 1. számú törvényerejű rendelet, illetve annak végrehajtási rendele te szerint a külföldre távozott (kivándorolt vagy disszidált) újító vagy feltaláló részére járó díjat zárolt belföldi forintszámlára kell befizetni. E számla felett rendelkezni, arról pénzt felvenni csak a Magyar Nemzeti Bank devizahatósági engedélyével lehet. (Az engedélytől függően a fizetés történhet pl. a távollevő gondnoka kezéhez vagy a büntetőbíróság ítélete alapján esetleg elkobzásra kerülhet.) A devizaszabályok korlátái között kerülhet sor az újítási díjak kifizetésére akkor is, ha az újítási javaslatot külföldi állampolgár nyújtotta be.

A devizajogi szabályok között kell utalnunk végül arra, hogy a feltaláló, újító a műszaki megoldás külföldi értékesítéséből befolyó jövedelme egy részét a magánszemélyek devizaszámlájára vonatkozó rendelkezések szerint kezelheti és felhasználhatja.

IV. Az államigazgatási eljárás és a polgári (bírósági) eljárás általános szabályai

Az iparjogvédelem körébe tartozó jogok érvényesítésének és védelmének alapvetően két útja van: az államigazgatási eljárás és polgári (bírósági) eljárás. Az iparjogvédelem körébe tartozó szabadalmi, védjegy-, ipariminta-jogok létrehozása, megváltoztatása, megszűnése főként az államigazgatási eljárás keretében folyik. Az OTH határozatainak felülvizsgálata és a jogok érvényesítésének kikényszerítése viszont rendszerint a bírósági eljárások (díjperek, bitorlási perek stb.)

70