Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)

I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek

ténik, a szabadalmi fenntartási illeték címén való túlfizetést pedig bizonyos esetekben az OTH térítheti vissza. 8. A pénzügyi szabályok körében említést kell tennünk né­hány általános jellegű devizajogi szabályról is. A tervszerű devizagazdálkodásról szóló 1974. évi 1. számú törvényerejű rendelet, illetve annak végrehajtási rendele te szerint a külföldre távozott (kivándorolt vagy disszidált) újító vagy feltaláló részére járó díjat zárolt belföldi forintszámlára kell befizetni. E számla felett rendelkezni, arról pénzt fel­venni csak a Magyar Nemzeti Bank devizahatósági engedélyé­vel lehet. (Az engedélytől függően a fizetés történhet pl. a tá­vollevő gondnoka kezéhez vagy a büntetőbíróság ítélete alap­ján esetleg elkobzásra kerülhet.) A devizaszabályok korlátái között kerülhet sor az újítási díjak kifizetésére akkor is, ha az újítási javaslatot külföldi állampolgár nyújtotta be. A devizajogi szabályok között kell utalnunk végül arra, hogy a feltaláló, újító a műszaki megoldás külföldi értékesí­téséből befolyó jövedelme egy részét a magánszemélyek de­vizaszámlájára vonatkozó rendelkezések szerint kezelheti és felhasználhatja. IV. Az államigazgatási eljárás és a polgári (bírósági) eljárás általános szabályai Az iparjogvédelem körébe tartozó jogok érvényesítésének és védelmének alapvetően két útja van: az államigazgatási eljárás és polgári (bírósági) eljárás. Az iparjogvédelem kö­rébe tartozó szabadalmi, védjegy-, ipariminta-jogok létreho­zása, megváltoztatása, megszűnése főként az államigazgatási eljárás keretében folyik. Az OTH határozatainak felülvizs­gálata és a jogok érvényesítésének kikényszerítése viszont rendszerint a bírósági eljárások (díjperek, bitorlási perek stb.) 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom