Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)

I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek

Az a körülmény, hogy valamely vállalat, szövetkezet vagy kisiparos egy termékkel kapcsolatban szabadalmi oltalmat, mintaoltalmat vagy védjegyoltalmat élvez, nem jogosítja fel az adott termék gyártására.

A szabadalmi oltalom és a mintaoltalom csak azt biztosítja, hogy a jogosult a terméket — ha annak gyártása egyébként jogszerű gazdasági tevékenysége körébe tartozik — kizárólagos jogkörrel gyártsa és forgalmazza, vagyis másokat eltilt olyan tevékenységtől, amelyre a jogi oltalom nélkül lehetőségük lenne.

Egy vonatkozásban azonban az iparigazgatási szabályok figyelembeveszik a szabadalmi jogot.

Ismeretes, hogy a képesítéshez kötött iparokban a kisipari iparigazolvány kiadásához mesterlevél szükséges. E tekintetben a kisiparosok ipargyakorlásáról szóló 1958. évi 9. sz. tvr.

6. §-a értelmében a feltalálónak megvan az a kedvezménye, hogy az illetékes másodfokú iparhatóság (megyei, fővárosi tanács ipari osztálya) a feltaláló részére kizárólag szabadalmazott találmányának előállítására szakképzettség igazolása nélkül iparigazolvány kiadását engedélyezheti. Az ilyen iparigazolvány hatálya megszűnik, ha az alapul szolgáló szabadalom érvényét veszti vagy azt a feltaláló másra ruházza át. A szabadalmazott találmány tárgyának előállítására szóló iparigazolvány kiadása iránti kérelemhez csatolni kell a szabadalmi okiratot is. A kiállításra kerülő iparigazolvány szövegében megjelölik, hogy az milyen szabadalmi okiratban megjelölt találmány előállítására jogosít.

3. Egyes termékek termeléséhez, forgalomba hozatalához a gazdasági tevékenységre jogosult vállalatoknak, szövetkezeteknek is külön engedélyre van szükségük és különböző egészségügyi, biztonsági, minősítési, minőségellenőrzési szabályok betartására kötelesek (pl. új gyógyszerek gyártásához törzskönyvezésre, növény- és állatfajták köztermesztésbe, illetve köztenyésztésbe vételéhez állami minősítésre, lőfegy63