Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)

I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek

verek vonatkozásában különleges engedélyre, egyes termékek esetén KERMI-, illetve MERT-engedélyre van szükség.) A szabadalmi, ipari minta, védjegy stb. jogok nem tagadhatok meg amiatt, hogy a jogszabályok a termék forgalmát korlátozzák, illetve előírásokhoz kötik, de nem is mentesítenek e korlátozások alól.

Ebben a körben külön kell foglalkoznunk a szabványosítás és a minőségvédelem iparjogvédelmi vonatkozásaival.

A szabványok valamely ismétlődő feladatra határoznak meg az egységesítés igényével olyan megoldást, amely műszaki-gazdasági szempontból előnyös.

Az országos szabványokat a Magyar Szabványügyi Hivatal, az ágazati szabványokat a minisztériumok bocsátják ki. A szabvány kibocsátható kötelező és nem kötelező (diszpozitív) szabványként. Kötelező szabványtól a felek csak akkor térhetnek el, ha erre a szabványt kibocsátó szerv engedélyt ad. A nem kötelező szabványban foglaltakat diszpozitív előírásnak kell tekinteni, amelytől a felek a szerződésben eltérhetnek, de ha eltérő kikötés nincs, a diszpozitív szabvány érvényesül'.

Az újítás, találmány, ipari minta és a szabvány között akkor jön létre ütközés, ha tárgyuk azonos és az újítás, találmány, ipari minta a feladatnak a szabványtól eltérő megoldását jelenti.

Ha a szabvány diszpozitív hatályú, ez nem akadályozza a megvalósítást. Ha viszont az újítás, találmány, ipari minta kötelező szabványba ütközik, megvalósításához a szabvány kibocsátójának engedélye szükséges. Amennyiben a megoldás haladóbb, mint amit a szabvány tartalmaz, az engedélyt indokolt megadni és esetleg az újítást, találmányt, ipari mintát szabványba foglalni. Az újítás szabványban való felhasználásának jogi korlátja nincs, a szabadalmazott találmány és az oltalom alatt álló ipari minta szabványba foglalásához viszont a jogosult engedélye szükséges.

64