Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)
I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek
A kérelemnek tartalmaznia kell: a) az engedélyt kérő nevét (cégét), állampolgárságát, foglalkozását és lakásának címét (a cég székhelyét), b) a találmány (egyéb műszaki megoldás) címét (rövid és szabatos megjelölését), c) annak megjelölését, hogy az engedélyt kérő milyen jogcímen jogosult a találmány (egyéb műszaki megoldás) felett rendelkezni. A kérelemhez két példányban csatolni kell a találmány (egyéb műszaki megoldás) leírását, továbbá a megértéséhez szükséges rajzokat. Az engedély tárgyában a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül kell határozni és az engedély megadásáról vagy megtagadásáról a kérelmezőt írásban kell értesíteni. Az engedély megadásáról szóló értesítésben a kérelmező figyelmeztetést kap arra vonatkozóan, hogy a megadott engedély hatálya csak arra terjed ki, amit a leírás és a rajzok a szakértő számára a megvalósításhoz szükséges mértékben ismertetnek. A honvédelmi miniszter engedélye a külön jogszabályban előírt engedélyeket nem pótolja. Abban az esetben pl., ha a találmányok és egyéb hasznosítható műszaki megoldások külföldre juttatása külkereskedelmi ügylet keretében történik, ilyen szerződést — az állami külkereskedelmi monopólium alapján — általában csak külkereskedelmi vállalatok vagy a külkereskedelmi miniszter által külkereskedelmi tevékenységre feljogosított vállalatok köthetnek egyedi engedélyek alapján. 2. Azt a kérdést, hogy valamely vállalat, szövetkezet vagy kisiparos mennyiben jogosult meghatározott termék gyártására, forgalmazására, az állami és szövetkezeti gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok, illetve a kisipari tevékenységre vonatkozó iparigazgatási szabályok rendezik. 62