Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)
I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek
zók pedig nyugdíjjárulékot kötelesek fizetni a bérköltség, illetőleg a béralap terhére fizetett azok után a juttatások után, amelyek járulékalapot képeznek. Az újításokért kifizetett őszszegeknek a járulék, szolgáltatási és nyugdíjalap megállapításánál történő figyelembevételét a 100—4/1970. (Tb. K.) Tb. Főig. sz. utasítás rendezi. E szerint a járulék-, szolgáltatási és nyugdíjalap megállapításánál munkabérként kell számításba venni az újítás anyagi elismeréseként adott alapbéremelést, valamint a bérköltség vagy a béralap terhére kifizetett prémium és jutalom összegét. Ezek után a vállalatnak társadalombiztosítási járulékot és illetményadót kell fizetnie, a dolgozóktól pedig le kell vonni a progresszív nyugdíjjárulékot. Ha a prémiumot és jutalmat a részesedési alap, illetőleg a jutalmazási keret terhére fizették ki, a munkáltató járulékot nem fizet, a dolgozók azonban progresszív nyugdíjjárulékot kötelesek fizetni. Az újítási díj és egyéb juttatás, valamint a találmányi díj és ipari mintadíj nem képez sem járulék, sem szolgáltatási, sem nyugdíjalapot, ezért nem is járulékköteles. Ismeretes, hogy az 1971. július hó 1. napjával életbelépett lakbéremelés ellensúlyozására lakbérhozzájárulást folyósítanak a vállalatok, amelyet a havi keresetnövekedés 25%-ával csökkenteni kell. A keresetnövekedés kiszámításánál azonban nem vehető figyelembe az újítási hasznosítási szerződésben rögzített anyagi elismerés, az újítási díj és az újítással összefüggő költségtérítés [3/1971. (II. 8.) PM—EVM sz. együttes rendelet 13. § (3) bek. b) pontja]. Ismeretes továbbá, hogy a nyugdíjasok keresőfoglalkozására bizonyos foglalkoztatási keret van megállapítva. E foglalkoztatási keret szempontjából a nyugdíjas feltaláló vagy újító munkabére számításakor figyelmen kívül kell hagyni az újítási és feltalálói díjat. Másrészt nem lehet keresőfoglalkozást folytatónak tekinteni az újítási, feltalálói díjban ré-59
